Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Ehhez várhatóan arra sincsen szükség, hogy az ellenzéki jelöltek visszalépjenek egymás javára, csak arra, hogy az ellenzéki szavazók egy része az esélyes egyéni jelöltre szavazzon.
Úgy tűnik, a kutatócég most kissé máshogy látja a helyzetet, mint egy néhány nappal ezelőtt publikált elemzésében, amelyet az e heti HVG is idéz. Abból még az derült ki, hogy nem csupán a kétharmad, hanem az abszolút többség is megakadályozható, ha az ellenzékkel szimpatizálók ötöde átszavaz.
A mostani kutatás a jelenlegi kormányzópártoknak 127 képviselője lehet majd a parlamentben, hattal kevesebb, mint ahányan a kétharmados többséghez szükségesek, és kettővel kevesebb a mostani számuknál. Az MSZP–Párbeszéd 26 képviselői helyre számíthat az országgyűlésben, a Jobbik 22-re, a DK 16-ra, az LMP pedig 8-ra.
A Republikon szerint a Fidesz 87 egyéni választókerületben nyerhet a Fidesz, az ellenzékiek pedig 19-ben. Ezek közül 18-att a baloldali ellenzéknek jósol a kutatóintézet, egyet – a gyöngyösit Vona Gábor pártelnök révén – pedig a Jobbiknak.
A kutatás ugyanakkor hagy nyitott kérdéseket, mivel az Együtt jelöltjeivel egyáltalán nem számol, pedig például Csepel-Soroksáron Szabó Szabolcsnak lehet esélye, a 6. választókerületben pedig Baranyi Krisztina is sok szavazatot elvihet.
Az is furcsa, hogy például a főváros 1-es választókerületében, ahol a fideszes Hollik István más kutatások szerint tuti befutónak tűnik, a Republikon szerint az MSZP-Párbeszéd jelöltjének van a legnagyobb esélye a győzelemre.
