szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Félmillió kormányváltást akaró, de a hét elejéig még egyetlen ellenzéki párt mellett sem elköteleződő szavazón múlhat a választás sorsa.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Hetven százalék feletti választási részvétellel és jelentős mértékű átszavazással számol a választás előtti utolsó felmérésében az Iránytű Intézet - írta meg a Magyar Nemzet. A reprezentatív kutatás április 3–6. között zajlott, és a belföldi listás szavazatok megoszlására vonatkozott, vagyis nem vette figyelembe sem azt, hogy a határon túli magyarok hogyan fognak szavazni, sem a kivándorolt magyarok voksait.

Fontos mindehhez hozzátenni, hogy a felmérést készítő Iránytű Intézet Jobbik-közeli, a Vona Gábor vezette párt alapítványának támogatását is élvezi.

A részvételi becslés 68-tól és 74 százalék között lehet a felmérés. Az intézet részvételre vonatkozó adatai alapján 500 ezer aktív, kormányváltást akaró, pártpreferenciájában viszont még bizonytalan választón múlhat a Fidesz–KDNP parlamenti többsége.

Az Iránytű szerint az ellenzéki tábor 80-90 százaléka találkozott már a taktikai szavazás kérdéskörével, és az ellenzéki pártok között átszavazók száma 700 ezer fő körül lehet. Nagyobb számban vannak a jobbikosok, illetve a baloldaliak is, akik hajlanak átszavazni a másik erőre.

Az Iránytű szerint a Fidesz 41, míg a Jobbik 25 százalékon áll, pontosan ugyanúgy, mint egy hónappal korábban. Az MSZP–Párbeszéd 1 százalékot javított 13-ra, míg az LMP ugyanennyit rontott 7 százalékra. A DK szintúgy hét százalékon áll.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!