Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok Magyarország külképviseletein (nagykövetségein és konzulátusain) szavazhattak. Összesen 58 310-en vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, közülük 51 854-en el is mentek szavazni, vagyis 88,9 százalékos volt a részvétel a külképviseleteken.
A legtöbb választópolgár Londonban szerepelt a névjegyzékben, 9707-en, közülük 8248-an el is mentek szavazni, vagyis a londoni részvétel 85 százalékos volt. Szintén nagyon sok választópolgár jelentkezett Münchenbe (8248), közülük 4527 szavazott is (88,7 százalék). Stuttgartban 3556, a névjegyzékben szereplő választópolgárból 3177 szavazott (89,3 százalék), Hágában pedig 95 százalékos volt a részvétel, mert 2498 választóból 2374 meg is jelent, hogy voksoljon.
Tizenhárom olyan külképviselet volt, ahol a névjegyzékbe vett valamennyi választópolgár elment szavazni: Addisz-Abeba (10 voksoló), Tripoli (10), Jekatyerinburg (10), Accra (11), Ulánbátor (11), Kazány (11), Minszk (14), Abuja (16), Taskent (22), Asztana (23), Baku (24), Lendva (30), Tbiliszi (42).
Nyolcvan százalék alatti volt a részvétel – és ezzel a külképviseleti részvétel legalacsonyabbja – Jakartában (49 szavazóból 39 voksolt, 79,6 százalék), Wellingtonban (111 szavazóból 87 voksolt, 78,4 százalék), valamint Ottawában (120 szavazóból 94 voksolt, 78,3 százalék).
