Nem sérültek annak az állampolgárnak az alkotmányos jogai, akit megbüntettek, mert négy évvel ezelőtt a budapesti Szabadság téri megszállási emlékmű elleni tiltakozáskor feliratot fújt egy ponyvára – így döntött az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öt tagú tanácsa.

A védőponyva egy építőipari cégé volt, amely szerint rongálás történt. Az elkövetőt a bíróság jogerősen „rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt figyelmeztetésben részesítette”. Ez nagyon enyhe büntetés ugyan, de a meg nem nevezett érintett – akit az azóta más ügyben letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba szombathelyi ügyvéd képviselt – nyilván elvi okokból nyújtott be alkotmányjogi panaszt az ítélet ellen.

Az alkotmánybírósági határozat indoklása hosszan fejtegeti a szólásszabadság alapvető fontosságát, és azt, hogy ez a jog csak kivételesen korlátozható. Másfelől a konkrét esetben egyetért a bírósággal, hogy amikor a panaszos „az általa kifejezésre juttatni szándékozott véleményt egy gazdasági társaság tulajdonát képező vagyontárgyra festékszóróval feltüntetve jelenítette meg, nyilvánvalóan sértette a gazdasági társaság tulajdonjogát, hiszen … 15 680 forintos kárt okozott”. Márpedig „véleményét más alapjog sérelme nélkül is kifejezhette volna különösebb nehézség nélkül, saját eszközeit is felhasználhatta volna véleményének írásbeli kifejezéséhez”, és hiba volt belekeverni a közéleti vitába az abban nem érintett vállalkozást. Ezért utasította el az Ab a panaszt.