Egyelőre az MTI zanzájából értesülhettünk Balog Zoltán utolsó, miniszterként elmondott beszédéről: Balog az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet centenáriumi ünnepségén szólalt föl. Azt mondta,
"nyolc év alatt megtanultam, hogy minden feladathoz elsősorban ember kell."
Szerinte
"minden azon múlik, hogy van-e, akire számítani lehet, aki szóba áll vele, aki ha kell, kritikus szolidaritással útitársává szegődik."
Balog nemrég örült egy, a kormányt megértő szeretettel kritizáló vitairatnak (amelyben házon belülről váratlanul erős kritikákat kapott a kabinet), melyről később az azt készítő kormányhoz közeli szervezetek azt állították, ez nem is az Orbán-kormány kritikája, később beismerék, hogy részben mégis, de szinte bocsánatot is kértek érte.
Balog az ünnepségen megköszönte a közös munkát, és reményét fejezte ki, hogy vannak, akik "látják az előrelépést a fejlesztésekben, az emberi erőforrásban. Nyilván többen látják a megoldandó feladatokat, a legfontosabb azonban, hogy azokat lássuk, akikért dolgozunk". Arról is beszélt, amikor az ember beteg lesz, a test, a lélek és a szellem egyszerre kerül próbatétel elé, és mindhárom gyógyításra szorul.
Azt korábban árulta el, hogy 6 éves miniszteri ténykedéséből mire a legbüszkébb:
hogy munkaszüneti nap lett a nagypéntek.
