szerző:
G. M.

Van bátorság, nemzetközi tekintély, emelkedő pályára állított ország, komoly tervek, tetterő és önbizalom – mondta kormányáról Orbán Viktor a minap. A jelek szerint vannak hívei között olyanok, akik szerint ez akár a határrevízió valamilyen formáját is lehetővé teheti. Pedig a kormányfő elmondta, hogyan viszonyul Trianonhoz.

„Nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll” – idézi a Magyar Idők címlapon Raffay Ernőt. Az csak a belső hasábokon derül ki, mit is takarna a honvédelmi tárca egykori államtitkára szerint a megnyert jövő:

határrevíziót.

Raffay ugyanis Trianon három feldolgozási lehetőségéről beszél, ezek szerint

  • vannak, akik elfogadják,
  • vannak, akik autonómiával enyhítenék,
  • és vannak, akik kiharcolnák a részleges visszavonását.

Az első opció szerinte hazaárulás, a második irracionális, így a helyes út a harmadik. Az interjúban Raffay el is mondja, hogy szerinte ehhez mire volna szükség: nagyhatalmi segítségre és erős hadseregre. Bár a Magyar Idők épp a lényeges résznél felejt el visszakérdezni, a jelek szerint Raffay azt szeretné, ha egy vagy több nagyhatalom nekünk ítélne területeket, a honvédség pedig képes lenne a szerzett territóriumot a szomszédok ellen megvédeni.

Raffay ezzel megnyerte a nyilatkozatversenyt Trianon 98. évfordulóján, ha a zuglapokon és a közösségi térben megjelent „nem, nem, soha” felkiáltásokat nem számoljuk. A többi megemlékezés ugyanis beéri annyival, hogy

népesítsük be újra a Kárpát-medencét, a magyarok hazáját!

Ez a felszólítás például Pilhál Tamás (PestiSrácok) vezércikkéből való, és csak a népnemzeti magyarokra vonatkozik. Magyarázata szerint „ez a gyógyír Trianonra!” Közben a Magyar Idők vezércikke Dsida Jenőt idézi, miszerint „szülni kell és nemzeni, s magunk képére kalapálni ványadt gyermekeinket!”.

Az Orbán Viktor által meghirdetett demográfiai fordulat tehát nem csak Magyarországnak szól, de a Kárpát-medencének is. Már az anyaország tízmilliós lakosságának megőrzése is hatalmas kihívás, hiszen hivatalos magyar becslések is 8,2 millió állampolgárt jósolnak 2050-re (ráadásul Pilhál úgy sokasodna, hogy előbb lemond legalább egymillió balliberálisról). Az viszont már teljes illúziónak tűnik, hogy a határon túli magyarság is úgy bővüljön, hogy nőjön az arányuk az adott ország többségi nemzetéhez képest. Annyi viszont legalább elmondható, hogy a demográfiában kitűzött céllal a ködös jövőbe tolják el a Trianonnal való foglalkozást.

Raffay visszaszerezne egy darabot
©

Orbán Viktor azonban furcsa problémával nézhet szembe a következő két évben:

szavazóinak egy része irracionális elvárásokat táplálhat Trianon közelgő, századik évfordulója iránt.

A Raffay-interjú ennek jó bizonyítéka. A magyar kormánylap helyet adott valakinek, aki nyíltan a határok megváltoztatását követeli. Nem azt mondja, hogy ha esetleg úgy hozná a csillagállás, akkor legyünk készek vállalni a történelmi felelősséget, és hogy az elmúlt évtizedekben is megannyi határ változott meg, gondoljunk a Krímre, Grúziára és a Balkánra. Raffay nem szerencséről beszél, hanem erőről. Ahogy látni fogjuk, ezzel a kormányfő irányvonalával ellentétes álláspontot képviselhet a kormányzati szócsőben.

Orbán számára a kezelni való helyzet az, hogy április 8-a óta ő maga beszél rendkívüli pillanatról, a magyarok számára beköszöntött jó-sorsról, amikor a világ nyertesei közé lépünk. Miniszterelnöki székfoglalóján alig bírta sorolni a kedvező helyzet okait. A párját ritkító gazdasági és politikai stabilitást kiegészíti a vezetői bölcsesség és a nemzeti homogenitás. Jön tehát a fényes magyar jövő, amely bátrabb álmoknak is teret enged. Ha nekünk nem hisznek, akkor itt az idézet Orbántól:

A következő négy évben nagy dolgokra fogunk vállalkozni. (...) Minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek. Van tapasztalat, és vannak komoly csatákban kipróbált bajtársak. Van bátorság, nemzetközi tekintély, emelkedő pályára állított ország, komoly tervek, tetterő és önbizalom.

És éppen ebben az Orbán által kialakított csodavárásban jut el Magyarország 2020-hoz, a trianoni békeszerződés 100. évfordulójához. Normális esetben talán a Raffay rajongói klubban sem gondolna senki arra, hogy a határokat újra lehetne rajzolni. De ezek most rendkívüli idők a NER hívei szerint, amikor Orbán nemzetközi jelentőségű politikus, szemmagasságban tárgyal Putyinnal, és ha mindenki úgy akarja, akkor hamarosan Trumppal is. Közben Európában sorban nyernek a szövetségesei a választásokon. Lengyelország, Ausztria, Olaszország már velünk, hamarosan a fél Balkán is. A Visegrádi 4-ek beálltak Budapest mögé, és már csak az AfD áttörése hiányzik Németországban.

Az elvárások tehát még kisebb kellemetlenséget is okozhatnak a következő két évben. Az évfordulóra Orbánnak ki kell találnia valamit, ami több mint egy gyertyagyújtás vagy egy videóklip posztolása a Facebookon. Ezzel a kihívással Orbán maga is tisztában lehet, mert a miniszterelnöki esküjét követő beszédében azt mondta:

A Kárpát-medence területén több államalakulat is osztozik. E történelmi tény mellett is számunkra a Kárpát-medence organikus természeti, kulturális és soknyelvű egység. Szeretném meggyőzni a szomszédainkat, hogy összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé tudnánk építeni a Kárpát-medencét. Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, s jól jár, aki együttműködik velünk

Vajon Raffay mit szól a megfogalmazáshoz, hogy „a Kárpát-medencén több államalakulat osztozik”? Mintha ez az osztozás cseppet sem lett volna önkéntes, vagy igazságos. És mit szól a 888.hu hétfői évfordulós cikkének szerzője, aki gróf Apponyi Albert szavait idézi: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.” Majd már saját kútfőből hozzáteszi: „Úgy legyen!”

A miniszterelnök viszont pár hete mondta: nem lesz úgy! Minden bizonnyal tudatosan építette fel így az előbb idézet politikai tervét, és hallgatta el Trianont, hogy a szomszédokat rábeszélhesse az együttműködésre. A jelek szerint a kormányfői ambíció Trianon jóvátétele a jelenlegi határok elismerésével és átjárhatóvá tételével, és nem azok revíziója. Orbán továbblépett Antall lélekben érzett miniszterelnökségén, és meg akarja teremteni az egykori Nagy-Magyarország területén a „soknyelvű egységet”. De nem a szomszédok ellen, hanem velük.

Raffayt olvasva úgy tűnik, lehetett volna Orbán ennél is precízebb a miniszterelnöki székfoglalójában, hogy senkise tápláljon hamis reményeket (és önsorsrontó politikai célokat).

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elbúcsúzhat a YouTube a gyerekeknek szánt videóktól – máshová költöztethetik őket

Elbúcsúzhat a YouTube a gyerekeknek szánt videóktól – máshová költöztethetik őket

A halál után még 30 évig őrizné az állam az egészségbiztosítási adatokat

A halál után még 30 évig őrizné az állam az egészségbiztosítási adatokat

Az összeomlóban lévő baleseti ellátás miatt rendkívüli közgyűlésre hívják a traumatológusokat

Az összeomlóban lévő baleseti ellátás miatt rendkívüli közgyűlésre hívják a traumatológusokat

Társadalmi robbanásra figyelmeztet az orosz Számvevőszék elnöke

Társadalmi robbanásra figyelmeztet az orosz Számvevőszék elnöke

Edzője örül, hogy Hosszú Katinkát kezelni tudja, pedig egy nő

Edzője örül, hogy Hosszú Katinkát kezelni tudja, pedig egy nő

Ambrus Attila: Azoknak, akikre ráfogtam a fegyvert, életük végéig rossz emléke lesz rólam

Ambrus Attila: Azoknak, akikre ráfogtam a fegyvert, életük végéig rossz emléke lesz rólam