szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A köztársasági elnök arra hivatkozott korábban, hogy alkotmányos kötelezettsége az alkotmánymódosítás aláírása, illetve az alaptörvény nem ad lehetőséget az államfőnek arra, hogy a módosítást megfontolásra visszaküldje az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kérje.

Megjelent a Magyar Közlöny csütörtöki számában az alaptörvény hetedik módosítása valamint az úgynevezett "Stop Soros" törvénycsomag, miután Áder János államfő aláírta azokat.

A köztársasági elnök a jogszabályok aláírásával kapcsolatban nem tett nyilatkozatot, korábban, az alaptörvény negyedik módosításának elfogadásakor azonban közleményben tette egyértelművé: alkotmányos kötelezettsége az alkotmánymódosítás aláírása. Az alaptörvény nem ad lehetőséget az államfőnek arra, hogy a módosítást megfontolásra visszaküldje az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kérje.

Áder János akkor idézte az alaptörvényt, amely szerint a köztársasági elnök az alaptörvényt vagy annak módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.

Az alaptörvény hetedik módosítása kimondja, hogy az állam és annak minden szervének alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, de azt is rögzíti a változtatás, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakorlás alkotmányban rögzített szövege is: a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Szerepel ezentúl az alaptörvény szövegében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező idegen állampolgár Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

Eddig nem szerepelt az alaptörvényben az, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.  

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma: az alaptörvény hatályos szövege lehetővé teszi, hogy törvény vagy helyi önkormányzat a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű közterületi tartózkodást.

Az alkotmánymódosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást is.

Az úgynevezett "Stop Soros" törvénycsomag alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása. Aki ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A "Stop Soros" változtatott továbbá az államhatárról szóló törvényen, amely így kimondja: azok, akik határvédelemmel és államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt eljárás alatt állnak, nem tartózkodhatnak a határvonaltól számított 8 kilométeres sávban.

A Velencei Bizottság elnöke korábban a Stop Sorossal kapcsolatos szavazás elhalasztását kérte a tervezettel kapcsolatos aggályai miatt, de ez persze nem érdekelte a kormányt. A szavazás után a bizottság állásfoglalásában azt írták, hogy szerintük hatályon kellene helyezni a Stop Sorost, mert az erősen hátráltatja a civil szervezetek munkáját.

Az Országgyűlés mindkét előterjesztést múlt héten fogadta el

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Tóth Richárd Itthon

Velencei Bizottság: Hatályon kívül kellene helyezni a Stop Sorost

Megérkezett az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének állásfoglalása a Stop Sorosról, amit Orbán Viktor nem várt meg, inkább gyorsan elfogadta a törvényjavaslatot a parlamenti Fidesz-kétharmad a Jobbik szavazataival kiegészülve.