A Népszava számol be a kutatásról, a júniusi adatfelvétel legnagyobb tanulsága, hogy a bővítést általánosságban is csupán a lakosság 41 százaléka támogatja, 51 százaléka pedig elutasítja. A tervnek egyedül a Fidesz-szavazók körében van minimális többsége, minden más társadalmi csoportban az ellenzők vannak többen.

Ha a kérdést úgy tették fel, hogy hogy akarják-e az emberek az orosz kivitelezésű, orosz technológiájú beruházást, már csak 31 százalék a projekt támogatottsága: még a Fidesz-szavazók közül is csak minden második ért egyet vele, az összes többi választói csoportban pedig elsöprő többségben vannak a tervet elutasítók. Az ellenzők aránya éppen abban a vidéki választói rétegben a legerősebb, ahol az ellenzék gyakorlatilag eltűnt az áprilisi választásokon: a vidéki városokban és a községekben csupán a választókorú népesség 28 százaléka támogatja az oroszokkal megvalósított beruházást, míg 63, illetve 65 százalék határozottan ellenzi.

Ha a kérdés az, hogy milyen energiapolitikát kellene folytatnia a kormánynak, akkor a megkérdezettek 82 százaléka szerint az államnak az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatnia. Az atomenergiát csupán 13 százalék tartja támogatandónak, és a fideszes elkötelezettségű szavazók 72 százaléka is inkább a zöldenergiára szavazna.

A Népszava kérdésére, hogy miért működik a kormányzati agymosás, ha a migrációról és az idegenellenességről van szó, és miért nem működik az atomerőmű esetében, Jávor úgy vélekedett, hogy a magyar társadalomra régóta jellemző egy alapvetően konzervatív értékkészlet – „mindig is utáltuk a pirézeket” –, a kormány ezen a területen nem annyira alakítja, mint inkább kiszolgálja a közhangulatot. „Úgy tűnik, hogy amiről a lakosság keveset tud, abban könnyebben befolyásolható. A magyar egy szorongó társadalom, a kormány pedig a bevándorlás ügyében rájátszik a félelmekre” – mondta Jávor.