Kóterhelyzet: csak Montenegróban olyan zsúfoltak a börtönök, mint nálunk

Bűncselekmény elkövetése (vagy annak gyanúja) címén Magyarország kétszer annyi egyént tart lakat alatt, mint a nem sokkal népesebb Görögország. A mintegy 10 milliós Svédországban pedig alig harmadannyian ülnek fegyintézetekben, mint itthon. Ha a szabadságvesztésre ítéltek számából indulunk ki, Kelet- és Nyugat-Európa bűnügyi fertőzöttsége között elég komoly eltérés mutatkozik. Míg idehaza durván minden ötszázadik személy vezekel éppen valamelyik büntetés-végrehajtási (bv-) intézetben, Olaszországban például csak minden ezredik, Hollandiában pedig hozzávetőlegesen minden kétezredik – derül ki az Európa Tanács (ET) nemrég közzétett jelentéséből.

HVG

A posztszocialista államok közül nemcsak Budapest követ keményvonalas büntetőpolitikát (az egyik utolsó civil szervezetet, a Balassagyarmaton hét éven át Mesekört működtető Tévelygőkért Alapítványt épp a napokban tiltották ki a helyi bv-intézetből), hanem több, gazdasági tekintetben erősebb EU-tag, például Csehország, Észtország, Lengyelország és Szlovákia is. E helyeken még többen vannak bekasztlizva, mint nálunk, ahol 185 rab jutott százezer főre a tavalyelőtt őszi adatfelvételkor. Az egykori keleti blokkban viszont Szlovénia és Horvátország mellett éppen az unió két legszegényebb állama, Bulgária és Románia csukja relatíve a legkevesebb személyt rácsok mögé. Mindeközben az Izlandtól Grúziáig terjedő kontinensen a két végletnek a már említett Hollandia (ahol 52 fogvatartott jut százezer főre), illetve Törökország (245) számít, hacsak nem vesszük figyelembe az utoljára 2015-ben adatot szolgáltató Oroszországot (448) is. A világ legnagyobb kiterjedésű államában három éve hozzávetőlegesen minden 220. polgár volt bebörtönözve.

Magyarország tehát nem tartozik a legtöbb egyént fegyintézetben őrző államok közé, a honi „kóterek” azonban a  montenegrói bv-intézetekkel együtt a legzsúfoltabbnak számítanak a kontinensen. A hivatalosan nem egészen 14 ezer személy befogadására kalibrált börtönökbe több mint 18 ezren voltak bezsúfolva az ET-riport adatainak felvételekor, ami 132 százalékos telítettséget jelent. A zsúfoltság annak ellenére kiugróan magas, hogy az egy-egy fogoly számára kötelezően előírt mozgástér nálunk az egyik legkisebb az ET-államok között. A férfi fogvatartottaknak itthon hivatalosan minimum 3, a nőknek és a fiatalkorúaknak legalább 3,5 négyzetméteres „élettér” jár. Romániában a jogszabályban rögzített hasonló adat például egységesen 4, Lengyelországban és Szlovéniában pedig 7-7 négyzetméter. Ehhez képest idehaza ténylegesen egy 3,6 négyzetméteres „celladarab” jut átlagosan minden egyes fogvatartottra. A franciáknál 7,8, a dánoknál 7–12, az osztrákoknál kereken 10 négyzetméter a párhuzamos adat. A fegyintézeteken belüli éjszakai atrocitásokra tekintettel a riport vizsgálja azt is, lehetővé teszik-e az egyes államok a rabok éjszakai elkülönítését. Harmincöt ország közül erre csak kilenc helyen (például Svédországban, Lettországban, Dániában, Észtországban) van mód. Magyarországon – az államok többségéhez hasonlóan – nem alkalmazzák a Sing-Sing-rendszerként is emlegetett szisztémát.

HVG

Ami a bűnözés, mondhatni, nemzeti sajátosságait illeti, emberölés címén relatíve a legtöbb elkövetőt Albániában, Litvániában, Moldovában és Romániában csukják be Európában, míg a legkevesebbet Svájcban és Szlovákiában. A nemi erőszak tekintetében a nagyobb államok közül Franciaország és Törökország áll az élen, míg a legtöbb rablást viszonylagosan Spanyolországban és Magyarországon hajtják végre. A börtönbe csukott elkövetők arányából legalábbis erre lehet következtetni.

A cikk a HVG 2018/13. számában jelent meg.