Március 8-án ismét találkozott az MTA és az ITM tárgyaló delegációja, Lovász László, az MTA elnöke, és Palkovics László innovációs miniszter vezetésével. A döntés-előkészítő tárgyalás végén a két vezető közös szándéknyilatkozatot írt alá. A következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, ezután az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül.

A nyilatkozatban az áll: a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tudomásul veszi a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az MTA szervezetén kívül kívánja működtetni. A tárgyaló felek megállapodnak abban, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatának 2020. január 1-től történő működtetésére a következő elvek mentén dolgoznak ki javaslatot:

1. Az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.
2. A létrehozandó Irányító Testület(ek)be az MTA és a Kormány paritásos alapon küld képviselőket, a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
3. Az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Az érintett vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.
4. Az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek.
5. A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik.
6. Az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi. Ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik.
7. Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat.
8. A fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított.
9. A Kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.

Ki vesztett?

Az ITM és az MTA megállapodásának első pontja szembe megy az Akadémia elnöksége által február 26-án elfogadott határozattal, az ugyanis azt mondta ki, a kutatóhálózat maradjon az MTA égisze alatt. Ennek kimondását kutatók nagyon fontosnak tartották.

A február 26-i határozatban az szerepelt,

• a kutatóintézet-hálózat az MTA égisze alatt marad;
• a kutatóintézet-hálózatot irányító testület(ek)ben a tudományos közösség jelentős többséggel rendelkezik;
• a szakmai minőség további biztosítása érdekében meghatározott időközönként történjen nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás.

A kutatóhálózatról tehát lemondott, de legalább a hálózat egyben marad, ami az Akadémia számára szintén fontos szempont volt.

Az Irányító Testület összetételén is hosszan vitáztak. Egy forrásunk korábban azt mondta, az Akadémia vezetése kezdetben 75-25 százalékban delegált volna tagokat az irányítótestületbe, a 26-i elnökségi ülés előtti tárgyaláson már megelégedett volna a fele-fele aránnyal is, amit Palkovics akkor lesöpört az asztalról, utána született meg a belső körökben keménynek és karakánnak tartott elnökségi döntés arról, a kutatóhálózatoknak az MTA-n belül kell működniük. A mostani megállapodásban az szerepel, hogy a Testületbe paritásos alapon küld képviselőket az MTA és az ITM, "a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett." Vagyis, ebben a kérdésben inkább az Akadémia álláspontja győzött.

Öltönyös urak Tihanyban nézelődtek

Fontos pont az is, hogy a kutatóintézeti vagyon az MTA-nál marad, de arról majd később meg kell állapodni, hogy az új konstrukcióban hogyan bocsátják azt a kutatóhálózatok rendelkezésére.

Itt sok a kérdés, például, hogy ki fizeti a rezsit vagy kell-e az MTA-tól elkerülő intézeteknek bérleti díjat fizetni az Akadémiának.

Korábban fölvetődött az MTA kutatóintézeti vagyonának elvétele, pontosabban a Corvinus miatt létrehozott vagyonkezelő alapítványba tagozása. Az ennek megágyazó törvénymódosítást a héten fogadta el a Parlament.

Forrásaink szerint Palkovics a korábbi tárgyaláson odavetette, ha nincs pénz, akkor az MTA adja el az ingatlanjait, többek elmondása szerint fekete autós, öltönyös urak jelentek meg az MTA pazar helyen fekvő tihanyi kutatóközpontjánál, felmérni a terepet, ahogy még egy helyen jártak terepszemlén. Az MTA ingatlanvagyona a hivatalos közlés szerint 55 milliárd, azonban a becslések ennél jóval magasabb, 150-300 milliárdos tételről szóltak, egy, az ingatlanállományt jól ismerő forrásunk szerint csak a két új épület (a Műegyetem területén lévő illetve a Haller utcai) plusz a Szegedi Kutatóközpont ér 50 millárdot, és akkor még nem számítottuk hozzá az igen értékes tihanyi kutatóközpontot, vagy a csillebérci bázist.

A tárgyalássorozat alatt a kutatóintézetek kezdtek kifogyni a pénzből, volt, ahol a rezsit is alig tudták fizetni, forrásaink szerint az optimista forgatókönyv szerint fél évig tudta volna kihúzni az MTA.

Győzelem vagy vereség?

Egyértelmű győzelem

- mondta egy névtelenséget kérő MTA-s kutató. Azt lehetett tudni, hogy úgy nem maradhat minden, mint ahogy eddig volt, de három cél teljesült: megmaradt a vagyon, egyben maradtak a kutatóintézetek és megmaradt a "brand." A létrejövő bizottságban pedig többsége van az Akadémiának - hangsúlyozta.

A kutató szerint azonban nem biztos, hogy itt vége is a történetnek: az MTA elnökségének és közgyűlésének ugyanis ezt a megállapodást még el kell fogadnia. A kérdés azért képlékeny, mert az elnökségben és a közgyűlésben is többen vannak, akik az eredeti állapotot tartották volna fenn. Más viszont teljesen megdöbbent a megállapodáson.

Rosszabb, mint a mostani helyzet, de jobb, mint a legrosszabb forgatókönyv

– kommentálta Kenesei István az MTA levelező tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének korábbi igazgatója a tudós testület és az ITM megállapodását. Pozitívumként értékelte, hogy nem kényszerítették alapítványba az intézeteket, és nem szedték a struktúrát. Ugyanakkor szerinte

rengeteg buktatót rejt az egyelőre kidolgozatlan modell, nem ad garanciát arra, hogy a leginkább támadott bölcsész, és társadalomtudományi kutatások legalább a jelenlegi támogatást megkapják.

A kormány továbbra is zsarolja az MTA-t, azért csak május 31-ig garantálja az intézethálózat finanszírozását, mert az új modellt a májusi közgyűlésnek kell jóváhagynia.

Számos kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy az MTA elnöksége korábbi határozatában az intézethálózat függetlensége mellett tört lándzsát, és kérdés, hogy

Lovász László elnöknek volt-e felhatalmazása, hogy felülírja a döntési jogkörrel egyedül rendelkező testület határozatát.

Megfutamodás

A kutatóhálózatok dolgozóiból létrejött Akadémiai Dolgozók Fóruma éjjel fél 12-kor adott ki egy kemény nyilatkozatot, melyben elfogadhatatlannak nevezik a kutatóhálózatok kiszervezését. A szándéknyilatkozaton megdöbbentek, az szembe megy a decemberi közgyűlésen és a február 12-i elnökségi ülésen elfogadottakkal is.

Éppen ezért a Lovász László elnök és Palkovics László miniszter által aláírt nyilatkozatot nem tudjuk másként értékelni, mint az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben történő megfutamodást.

A szervezet szerint ha a kutatóhálózatok elkerülnek az MTA-tól, a nyilatkozatban vállalt ígéretek a világos, hosszú távú stratégia mentén működésről és az új irányítási rendszerről

értelmezhetetlenek és a kutatóhálózat dolgozói számára semmilyen biztosítékot nem jelentenek,

a tudományos és szervezeti integritás és szakmai függetlenség megőrzésére sincs garancia. Palkovics szerintük 239 napja nem ad egyenes válaszokat, de az ilyen hosszú ideig tartó bizonytalanság

nem elegendő indok ahhoz, hogy az MTA vezetése korábbi elvi állásfoglalását a rövid távú túlélés, a várható veszteségek minimalizálása reményében, és az akadémiai vagyon – egyébként nem garantált – megtartása érdekében feladja.

Azt követelik, a megállapodást utasítsa el az elnökség, és ebben a formában ne kerüljön a közgyűlés elé.