Ajándéklink létrehozása

Súlyosan elmarasztalta Orbánék kormányzását az Európa Tanács emberi jogi biztosa

Több területen is aggasztó tendenciákat és gyakorlatot figyelt meg az Európa Tanács emberi jogi biztosa magyarországi látogatásán. Most elkészült a jelentéssel.

  • hvg.hu

Aggodalmát fejezte ki a magyarországi civil szervezetek elleni lejárató hadjáratok és működésüket megnehezítő intézkedések miatt Dunja Mijatovi, az Európa Tanács emberi jogi biztosa februári látogatásakor. Akkor Mijatović bírálta, ahogy Magyarország a menedékkérőkkel bánik, aggasztónak nevezte az újságírók helyzetét, számonkérte a nemi egyenlőség és a női jogok érvényesítését, és kritizálta a közigazgatási bírósági rendszer felállítását is.

A februári látogatás alapján most elkészült a 34 oldalas, 167 pontból álló jelentés is, amely súlyosan elmarasztalja a kormányt. Dunja Mijatović jelentésében azt írja, hogy Magyarországon sürgősen fel kell számolni a jogsértéseket, mert aláássák a jogállamot és a jogvédő rendszert.

Dunja Mijatović
Dunja Mijatović
AFP / ANADOLU AGENCY / Hasan Tosun

Az emberi jogi biztos szerint a magyar kormány bevándorlásellenes politikája miatt olyan jogszabályi kereteket alakított ki, amelyek aláássák a menedékkérők fogadását és a menekültként elismert személyek integrációját. Mijatović arra is felszólította a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül azt a jogszabályt, amelyben a tömeges bevándorlás miatt válsághelyzetet rendeltek el, mivel az már nem indokolható a valós számokkal, azaz, hogy hány menedékkérő lép be jelenleg Magyarország és az Európai Unió területére. A jelentésben Mijatović azt sürgeti, hogy a kormány tartózkodjon a migrációellenes retorikától, és az idegengyűlöletet szító kampányoktól.

Az emberi jogi biztos azt is kiemelte, hogy a menedékkérőknek a magyar–szerb határon kerítéssel körbevett tranzitzónában kell nemzetközi védelmet igényelniük. Emellett annak a jogszabálynak a hatályon kívül helyezését sürgeti, amely miatt rendszerszintűvé válhatott a menedékjogot igénylő kérelmek elutasítása. Mijatović aggodalmát fejezte ki azokkal a beszámolókkal kapcsolatban, melyek a rendőrség túlzott tettlegességbe fajuló túlkapásairól szólnak.

Azt a gyakorlatot pedig azonnal fel kell számolni, hogy a tranzitzónákban nem adnak enni a visszautasított menedékkérőknek.

Ezek mellett az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra is felszólította a magyar döntéshozókat, hogy helyezzék hatályon kívül azokat a törvényeket, amelyekkel ellehetetlenítik a civil társadalmi szervezeteket. A biztos megfigyelte, hogy a civil szervezeteket Magyarországon megfélemlítették, stigmatizálták és lejárató kampányok célpontjává tették. Az emberi jogi szervezetekkel ritkán konzultálnak a hatóságok, vagy kapnak állami támogatást.

Mijatović jelentésében kitért az igazságszolgáltatási reformra is, amely miatt megkérdőjeleződik a harmadik hatalmi ág független működése. A biztos szerint aggasztó, hogy a közigazgatási bíróságok létrehozásában és működtetésében döntő szerepet kap az igazságügyi miniszter, és szerinte nem elegendő a tervezett módosítás, amely a Velencei Bizottság ajánlásai alapján várható.

A jelentés kitért a nemek közötti egyenlőség és a női jogok kérdésére is. Szerinte Magyarország romló tendenciát mutat a nemek közti egyenlőség területén. A nők szerepe alacsony a politikai döntéshozásban, a kormány pedig a családra korlátozná a befolyásukat – Mijatović ennek megvalósulását látja például a családvédelmi akciótervben is. A jelentésben Mijatović sürgeti a parlamentet, hogy ratifikálja az Isztambuli Egyezményt, amelynek célja a nők elleni erőszak megelőzése és felszámolása.

Hozzászólások