szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A jelek arra mutatnak, hogy a szerződés aláírásakor nem voltak készek az EU-kompatibilis atomerőmű tervei.

Az OAH (Országos Atomenergia Hivatal) évindító, csütörtöki sajtótájékoztatóján derült ki, hogy 2019-ben az egyik fő fejlemény a paksi bővítés ügyében az volt, hogy a majdani építkezés helyszínén egy száz fő ellátására alkalmas konyha építési engedélyt kapott – írja a 444.hu.

A paksi bővítésről a 444 megjegyzi, hogy hat éve és tíz napja írta alá Moszkvában a bővítésről szóló szerződést Szergej Kirijenko (a Roszatom akkori elnöke) és Németh Lászlóné (akkori fejlesztési miniszter), Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében. A magyar kormány akkor azt ígérte, hogy a két megrendelt új blokk közül az első 2023-ban kezdhet áramot termelni. Egyelőre azonban nemhogy az építkezés nem kezdődött el, de még a létesítési engedély elbírálásához szükséges dokumentumok sem jutottak el a magyar hatósághoz.

A portál szerint

a jelek arra mutatnak, hogy 2014-ben, a szerződés aláírásakor nem voltak készek az EU-kompatibilis VVER-1200 típusú atomerőmű tervei, és még a mai napig is finomításra szorulnak.

Idén júniusban lehetnek a dokumentumok olyan állapotban, hogy az OAH-nak át lehet adni őket vizsgálatra, a hatóságnak onnan számítva 15 hónapja van ezeket átnézni.

Leghamarabb 2021 őszén kezdődhetne az építkezés, de ehhez az kellene, hogy az OAH-nak ne merüljenek fel bonyolultabb kérései, pontosítási igényei.

A magyar kormány legoptimistább reménye szerint 2029-ben indulhat az áramtermelés a két új blokk közül az egyikben.

A 444 információi szerint az orosz fél évek óta sürgeti a magyarokat az engedélyeztetés felgyorsítására, és szerették volna elérni, hogy ne kelljen minden tervet egyszerre beadniuk, hanem menet közben, már építkezés alatt alakíthassák a még el nem készült részek dokumentációját. Ezt a magyar oldal sokáig hárította, de

Putyin tavaly októberi budapesti látogatása után egy kis engedményt tettek.

A kormány ugyanis azzal az igénnyel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy a földmunkákat el lehessen kezdeni a létesítési engedély kiadása előtt is.

Azonban ez is csak úgy volna lehetséges, ha a beruházó vállalja, hogy ha kiderül, hogy rossz az alapozás, akkor saját költségén újrakezdi a munkát. Az OAH álláspontja szerint e megszorítással nem lenne kockázatos az alapozás előbbre hozása, és ezekkel a kondíciókkal támogatják a kormány brüsszeli kérelmét.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szabó M. István Gazdaság

Paks2: "A súlyos balesetek nem zárhatók ki"

Miként lehetséges, hogy az új paksi atomerőmű ügyét és a felvetett megannyi kérdést körüljáró rendezvényen az amerikai, német, angol, holland, és osztrák diplomaták ott voltak, de a magyar kormány részéről senki nem volt jelen? Ha az oroszok tényleg új atomerőművet építenek Magyarországon, a beruházás sok tekintetben évtizedekre meghatározza az ország sorsát. Ezért is kellene tisztázni a közgazdasági-, biztonságpolitikai-, geopolitikai-, környezetvédelmi- és társadalmi kérdéseket. A kormány erre eddig nem volt hajlandó, így a réseket az Energiaklub a „Paksról komolyan” tematikus sorozattal igyekszik betömködni. A második alkalommal kiderült, hogy a témában jelenleg csak a bizonytalanság biztos.

Meghalt Szabó László, a Tévémaci megalkotója

Meghalt Szabó László, a Tévémaci megalkotója

Menesztik a cseh külügyminisztert, aki sem vakcinából, sem atomerőműből nem akart oroszt

Menesztik a cseh külügyminisztert, aki sem vakcinából, sem atomerőműből nem akart oroszt

Hogyan ismernek fel dolgokat az algoritmusok?

Hogyan ismernek fel dolgokat az algoritmusok?