Az OAH (Országos Atomenergia Hivatal) évindító, csütörtöki sajtótájékoztatóján derült ki, hogy 2019-ben az egyik fő fejlemény a paksi bővítés ügyében az volt, hogy a majdani építkezés helyszínén egy száz fő ellátására alkalmas konyha építési engedélyt kapott – írja a 444.hu.
A paksi bővítésről a 444 megjegyzi, hogy hat éve és tíz napja írta alá Moszkvában a bővítésről szóló szerződést Szergej Kirijenko (a Roszatom akkori elnöke) és Németh Lászlóné (akkori fejlesztési miniszter), Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében. A magyar kormány akkor azt ígérte, hogy a két megrendelt új blokk közül az első 2023-ban kezdhet áramot termelni. Egyelőre azonban nemhogy az építkezés nem kezdődött el, de még a létesítési engedély elbírálásához szükséges dokumentumok sem jutottak el a magyar hatósághoz.
A portál szerint
a jelek arra mutatnak, hogy 2014-ben, a szerződés aláírásakor nem voltak készek az EU-kompatibilis VVER-1200 típusú atomerőmű tervei, és még a mai napig is finomításra szorulnak.
Idén júniusban lehetnek a dokumentumok olyan állapotban, hogy az OAH-nak át lehet adni őket vizsgálatra, a hatóságnak onnan számítva 15 hónapja van ezeket átnézni.
Leghamarabb 2021 őszén kezdődhetne az építkezés, de ehhez az kellene, hogy az OAH-nak ne merüljenek fel bonyolultabb kérései, pontosítási igényei.
A magyar kormány legoptimistább reménye szerint 2029-ben indulhat az áramtermelés a két új blokk közül az egyikben.
A 444 információi szerint az orosz fél évek óta sürgeti a magyarokat az engedélyeztetés felgyorsítására, és szerették volna elérni, hogy ne kelljen minden tervet egyszerre beadniuk, hanem menet közben, már építkezés alatt alakíthassák a még el nem készült részek dokumentációját. Ezt a magyar oldal sokáig hárította, de
Putyin tavaly októberi budapesti látogatása után egy kis engedményt tettek.
A kormány ugyanis azzal az igénnyel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy a földmunkákat el lehessen kezdeni a létesítési engedély kiadása előtt is.
Azonban ez is csak úgy volna lehetséges, ha a beruházó vállalja, hogy ha kiderül, hogy rossz az alapozás, akkor saját költségén újrakezdi a munkát. Az OAH álláspontja szerint e megszorítással nem lenne kockázatos az alapozás előbbre hozása, és ezekkel a kondíciókkal támogatják a kormány brüsszeli kérelmét.
