Van abban kockázat, ha egy politikus elzárkózik a valódi kérdések elől, és a médiával csak akkor áll szóba, ha végszavaznak neki. Idővel ugyanis elkényelmesedik, és előfordul, hogy egy rövidzárlat idejéig – horribile dictu – őszintévé válik. Így járt Orbán Viktor, aki az új évet a pihe-puha, kitaposott közmédiában kezdte. Mint kiderült, számára az Európában elsőként jóváhagyott oltás technológiáját kidolgozó Karikó Katalin egy „kisújszállási asszonyság”, egyben olimpikon szülőanyja, akinek nevét az MTVA alákérdezőjének kellett gyorsan mikrofonba mondania (nehogy kényszermunkára küldjék a Tényekhez). A szóhasználat jól mutatja, hogy

a kormány nőkről alkotott képe nem világnézeti, hanem zsigeri indíttatású.

A kormányfő gondolkodásában a sikernek nem lehet más kovácsa, csak ő, illetve a saját maga szinonimájaként használt „magyarság”. Lett is a német–amerikai vakcinából magyar oltás, a járványkezelésből pedig világraszóló siker, amire szerinte elég bizonyíték, hogy nálunk „nem kellett a folyosókon fektetni az embereket”. Ám hogy a legtöbb halálos áldozatnak kórterem jutott, nem jelenti azt, hogy mindent megtettek értük. A számuk január 5-én meghaladta a tízezret. Ahogy azt a Magyarország rovatban található grafika bemutatja: uniós viszonylatban is gyászosak a magyar adatok.

Nem lett volna gyengeség Orbán részéről, ha szavakat talál a veszteségre. Két határra innen, egy minden korábbinál népszerűbb kormányfő így fogalmazott újévi beszédében: „A légszomjban telt tavalyi év után eljött az idő, hogy magunkba forduljunk, gyászoljunk; társadalmunk nem feledheti, milyen sokan vesztették el szeretteiket anélkül, hogy az utolsó órákban velük lehettek volna.” A Világ rovat összeállításából kiderül, Angela Merkel meddig mutathat példát Németország éléről, és mikortól várhatjuk, hogy Joe Biden elkezdi összetakarítani Trump után a romokat.

A 2021-es kitekintést azonban érdemes elővigyázatosan kezelni – tavaly is leírtuk, hogy lesz olimpia és labdarúgó-Európa-bajnokság, aztán bámulhattuk felvételről a 2006-os vb legszebb jeleneteit. Az időzavart csak fokozza, hogy a háttérben azóta is fut a „Special Feri Edition”, ahogy a DK-ban nevezik Gyurcsány Ferenc politikai tevékenységét (a Magyarország rovatban számba vesszük, hogy erre a párt mennyi adóforintot költött el). Valamivel biztosabbá és élhetőbbé akkor válik a mostani év, ha sikerül minél hamarabb, minél több országban beoltani a lakosok nagyobb részét. Részletes terv kéne, a magyar kormány azonban ilyet csak hatalomfenntartási céllal alkot.

A Gazdaság rovatból kiderül, milyen energiát fektetnek Orbánék egy társadalmi csoport körülírására, amikor immunissá akarják őket tenni az állami támogatások megszerzésére. Lakásfelújításhoz az kap pénzt, akinek amúgy is van, a többiek érjék be a voksolás napján burgonyával. Lázár János mondása mára így módosult:

mindenki annyit ér, amennyiért megvásárolható.

Fókuszban rovatunk pedig végigveszi, hogyan gyűrte maga alá Orbán köre azt a tizennégy ágazatot, amelyben a siker egyetlen titka a törvényalkotó kreativitása. Mondja valaki, hogy nem képesek módszeresen eljárni, hosszú távra tervezni. Micsoda pech, hogy az oltás után nem jár osztalék.

„Egy jó kormánynak nem az a célja, hogy a pillanatnyi választói hangulatot kiszolgálja” – figyelmeztet a Gazdaság rovatban megszólaló Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testület egykori tagja (Orbán Viktor nevű olvasóink számára: asszonyság). Szerinte van okunk az optimizmusra, az emberek gondolkodásában talán hamarabb jött el a visszafordíthatatlan változás, mint a Föld felmelegedésében. Élhetőbb Magyarországot ígér a Portré rovatban bemutatott Kocsis Krisztián neurobiológus pályaképe is. Nem vagyunk predesztinálva arra, hogy beérjük annyival, amennyit enged nekünk az uraság.

A szerző a HVG vezető szerkesztője