Tetszett a cikk?

Iskolafelújításra, hátrányos helyzetű diákok ösztöndíjára, környezetvédelemre költhette volna a magyar kormány a Norvég Alaptól érkező milliárdos támogatásokat. Ehelyett inkább lemondott az egészről, nehogy a pénz öt százalékát egy olyan civil szervezet kezelje, ami mögött szerintük Soros György áll.

Különleges megnyitóünnepségről számolt be négy évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos oldala: az egykori zugligeti lóvasút díszes indóházának átadásán nemcsak Pokorni Zoltán, XII. kerületi polgármester, hanem Lévai Anikó, a kormányfő felesége is részt vett. A felhajtás érthető volt, hiszen a műemlék épületet gyakorlatilag a teljes pusztulástól sikerült megmenteni, arról azonban, hogy ehhez a Norvég Alap 300 millió forintos támogatását is igénybe vették, már kevesebb szó esett.

A hegyvidéki műemlék helyreállítása csak egy példa arra, milyen különböző területeken lehetett felhasználni azt a több tízmilliárd forintot, mely eddig az EGT és Norvég Alap támogatásaként érkezett Magyarországra. Az elmúlt években az Alap több százmillió forintjából készült el több budapesti és vidéki iskola teljes energiahatékonysági felújítása, ebből finanszírozott ösztöndíjakat a Tempus Közalapítvány, de a norvégok közel 800 millió forintjának köszönhető az is, hogy a Müller Cecília vezette Országos Tisztifőorvosi Hivatal programot indíthatott a roma közösségekben dolgozó védőnők munkafeltételeinek javítására, vagy hogy Mórahalmon, az elsivatagosodás miatt fenyegetett Homokhátságon vízpótlására költhettek 300 millió forintot.

És pontosan ilyen és ehhez hasonló projektek fognak a következő években több tízmilliárd forinttól elesni a magyar kormány civilellenes háborúja miatt.

Háttérhatalom, háttéralkuk

Arról, hogy Magyarország miért vesztette el véglegesen a Norvég Alap 2014-2021-es forrásait – egész pontosan 77 milliárd forintot – a két fél gyökeresen mást kommunikál, a háttérben zajló alkukról pedig a titoktartás miatt a résztvevők semmit nem árulhattak el lapunknak. Az viszont tény, hogy a történet nem ma, hanem 2014-ben kezdődött, amikor a kormány azzal vádolta meg a civilekre szánt pénzek elosztását szervező Ökotárs Alapítványt, hogy azt nem objektív alapon végzi, az általa finanszírozott szervezetek pártpolitikai tevékenységet folytatnak, és egyébként is átláthatatlan a működésük.

A vita odáig fajult, hogy szeptemberben már a Készenléti Rendőrség tartott házkutatást az érintett civil szervezeteknél, amiről 2015-ben bíróság mondta ki, hogy törvénysértő volt. Ekkorra viszont már adott volt a nemzetközi botrány, az alapokat finanszírozó Izland, Liechtenstein és Norvégia pedig felfüggesztette a magyarországi kifizetéseket, ami a kormányt is kényszerhelyzetbe hozta. A teljes képhez ugyanis fontos megjegyezni, hogy miközben a vita csak a civileknek szánt pénzek (az úgynevezett Norvég Civil Alap) elosztásáról folyt,

ez a teljes, Magyarországnak szánt összegnek csak a töredéke, körülbelül öt százaléka. 

A délelőtti órákban az NNI munkatársai szállták meg az épületet, este hat órakor tüntetést tartottak az épület előtt Iratokat, számítógépes adatokat és egy laptopot foglalt le a rendőrség hétfőn az Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában végzett házkutatása alatt, más hatósági intézkedés nem történt 2014-ben
Túry Gergely
A maradék több tízmilliárd forintról a különböző minisztériumok rendelkezhetnek, a feltétel csak annyi, hogy a pénzeket társadalmi felzárkóztatásra, helyi fejlesztésekre, vagy a kisebbségek integrációjára kell fordítani – így kerültek képbe a cikk elején már említett iskolafelújítások, vagy akár a védőnők.

A Miniszterelnökség és a norvég fél között végül 2015-ben – több forrás szerint háttéralkuk segítségével – megszületett egy megállapodás, melyben a magyarok vállalták, hogy békén hagyják a civileket. Azt azonban a kormány feltételként kötötte ki, hogy a következő, vagyis 2014-2021-es ciklusban neki is legyen beleszólása abba, ki kezeli a civileknek járó pénzeket. Ezzel azonban újabb, évekig tartó huzavona kezdődött.

Ahogy hvg.hu megírta, tavaly decemberben gyakorlatilag az utolsó pillanatban született meg a megállapodás a 214,6 millió eurós, vagyis 77 milliárd forintos támogatásokról, de a magyar kormány kommunikációja ellenére még ez sem jelentette a vita végét. A projektek megvalósulási határidejét ugyan 2024-re tolták ki, de a norvégok feltételként szabták, hogy a civil alap pénzeiről egy független alapkezelő döntsön. Ha ennek személyéről nincs megállapodás, akkor egy fillért sem fizetnek ki.

A kiírás annak rendje és módja szerint december 22-én meg is jelent, a beérkező pályázatokat az alapok titkársági feladatait ellátó Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) rangsorolta pontszám szerint. A listáról ezután a pénzt folyósító országok és a magyar kormány képviselőjéből álló bizottságnak kellett volna közösen kiválasztania a nyertest, ez azonban kétszeri nekifutásra, hét hónap alatt sem sikerült.

A hozzánk eljutott információk és a Norvég Külügyminisztérium, valamint a Miniszterelnökség közleménye alapján a brüsszeli iroda hét konzorciumot talált alkalmasnak arra, hogy a civil szervezetek pénzét kezelje. A teljes lista a titoktartási feltételek miatt azóta sem került nyilvánosságra, de azt a kormány is megerősítette, hogy rajta volt a Magyar Vöröskereszt, a 24.hu információi szerint pedig Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is, de a lapnak a miskolci Nő a Siker nevű alapítvány is megerősítette részvételét. Ez utóbbit 2018-ban alapított Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő alapította, de kuratóriumában ott van Mészáros Lőrinc korábbi felesége, Kelemen Beatrix is.

Azt már az Ökotárs Alapítvány közölte, hogy közös konzorciumban indultak a Kárpátok Alapítvány-Magyarországgal, az Autonómia Alapítvánnyal és a Közösségfejlesztők Egyesületével. Utóbbi kivételével a Norvég Civil Támogatási Alap első két ciklusában is ők voltak felelősek a pénzek elosztásáért.

Bár a kiválasztás folyamata titkos, az a későbbi nyilatkozatokból egyértelműen kiderült, hogy a vita ismét az Ökotárs miatt alakult ki, amely a legmagasabb pontszámot kapta. A norvég külügyminiszter még az alapítvány nevének említése nélkül csak annyit írt, hogy ők a szakmailag legalkalmasabb pályázóhoz ragaszkodtak. A Miniszterelnökég viszont már sokkal keményebb hangvételű közleményt adott ki.

Szabó Tímea független képviselő mutatja a Norvég Alap által támogatott civil projektekről összeállított listáját, amikor a képviselők szavaznak a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről 2017-ben
MTI / Kovács Tamás

„Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez, és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt” – írták.

Ezzel tehát a magyar kormány ismét a szokásos Soros-ellenes narratíváját vette elő, amikor ezzel magyarázza, hogy nem sikerült megegyezni a pénzekről, holott az Ökotárs Alapítványt 2014-ben még nem Soros-befolyással, hanem pártkötődéssel vádolták.

És most hogyan tovább?

Az, hogy a vitának mi lesz a végkifejlete, egyelőre lehetetlen megjósolni. A Miniszterelnökség – mely diktátumnak nevezte a norvégok döntését – azt is közölte, hogy jogi lépéseket fog tenni, mert véleményük szerint Norvégia ezzel megsértette az EGT-tagságból származó kötelezettségeit. Véleményük szerint ugyanis Norvégia ezzel a 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak. (A támogatások azért érkeznek Magyarországra és még 14 másik uniós tagállamba, mert Norvégia, Izland és Liechtenstein nem tagjai az EU-nak, viszont részesei az Európai Gazdasági Térség nyújtotta előnyöknek, ezt kompenzálják a pénzekkel – a szerk.)

Csakhogy miközben jogi utat emleget a kormány, egyelőre még az sem világos, ezt hol teheti meg. Ahogy arra elemzésében a 24.hu is emlékeztetett, a helyzet nemcsak bonyolult, hanem precedens nélküli is. A kifizetések jogi alapja ugyanis az Európai Unió és a Norvégia közti Együttműködési Megállapodás, ez azonban nem kínál megoldást olyan helyzetre, amibe a két ország került, és jogi fórumot, bíróságot sem jelölt ki a vita rendezésére.

Nem tudni, a fenyegetés mennyire hatja ez meg a norvégokat, miután külügyminiszterük nyilvánvalóvá tette, hogy „ha a kormány nem tudja elfogadni azokat az alapelveket, amelyekben a tizennégy másik kedvezményezett országgal egyetértünk, akkor meg kell húzniuk a határt”. Ine Eriksen Søreide a Politicónak adott interjúban azt is hozzátette, hogy megpróbálnak majd más utakat keresni, hogyan támogathatják a magyar civil szervezeteket, ez azonban „nem lesz könnyű”.

A kérdések számát tovább növeli, hogy egyelőre azt sem tudni, mi lesz most a ki nem fizetett 77 milliárd forint sorsa, valamint hogy a mostani kudarc után van-e esély arra, hogy a következő ciklusban már kapjunk pénzt. Erről szóló kérdéseinket feltettük a Miniszterelnökségnek és a norvég Külügyminisztériumnak is, de a magyar kormánytól csak az MTI-ben is lehozott közleményt kaptuk, a norvégoktól pedig cikkünk megjelenségéig nem érkezett válasz.

* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után

A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!