Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A kormány el akarta titkolni, mi folyik a kórházakban a koronavírus járványhullámai alatt – írja a Direkt36, miután több mint egy tucat forrással – kórházi dolgozókkal, kormányzati szereplőkkel és velük kapcsolatban álló ellenzéki politikusokkal – beszélt azért, hogy feltárja az intézkedések hátterét.
A lap forrásai szerint a harmadik hullám csúcsán már a kormányoldalon belül is felvetődött, hogy segítene meggyőzni az embereket a járványelleni intézkedések fontosságáról, ha láthatnák, mi történik a kórházakban. Végül mégis a kórházak nyilvánosságtól való elzárása mellett döntöttek. Ennek több oka is volt a Direkt36 egy fideszes forrása szerint. Egyrészt a politikai kockázatok miatt el akarták elkerülni, hogy az egészségügy állapotáról és leterheltségéről legyen szó az esti híradókban. Úgy vélték, a valós helyzet bemutatása az emberek „túlijesztése” lenne. De a kormány attól is tartott, hogy ha valahol nagyobb baj lenne, abból hír lenne, utólag pedig hiába szeretnék, már nehezebb lenne megvonniuk az újságírók hozzáférését a kórházakhoz. Különvéleménynek nem volt helye: a lapnak az iskolák bezárásának elhúzódásával összefüggésben mondta egy kormányzati forrás:
A védekezést Orbán vezette, felségsértés lett volna, ha valaki önálló alternatívával állt volna elő.
A titkolózásban sokat segített a cikk szerint, hogy a kórházakat az operatív törzset vezető Pintér Sándor belügyminiszter irányította. Azt írják, a kórházigazgatók is tartottak a kommunikációs előírások megszegésétől. A Pintér teremtette légkört egy kórházi forrás egy tavalyi esettel jellemezte a Direkt36-nak. Amikor az újonnan kinevezett kórházvezetők először találkoztak Pintérrel, akkor a miniszter megérkezése előtt egy segédtiszt közölte velük:
Állva várják a miniszter urat, és csak akkor üljenek le, ha ő már leült, és ne tegyenek fel kérdéseket, csak akkor beszéljenek, ha őket kérdezik.
A kórházak valóságáról több orvos is beszélt a Direkt36-nak. Mint elmondták, budapesti és vidéki kórházakban is előfordult, hogy rangsorolni kellett a betegek között. Egy vidéki kórház vezető beosztású orvosa szerint a harmadik hullám csúcsán a náluk ápolt súlyos covidos betegek száma több mint háromszorosa volt a második hullám idején tapasztaltnak, a teljes ellátás ennek rendelődött alá. Az orvos szerint hiába volt meghatározott számú ágyuk a covidos intenzív osztályon, ezeknek emberhiány miatt csak a felén tudtak lélegeztetőgépet működtetni. „A járvány csúcsán voltak olyan napok, amikor a 60 év felettieknek nem nagyon volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni” – nyilatkozott a lapnak az orvos. Hozzátette:
Idős főorvosok is sírdogálva mentek haza a nap végén, mert szinte az egész napjuk azzal telt, hogy a halál beálltát állapították meg a betegeknél.
A kormány hivatalosan tagadta, hogy komoly gondok lennének a kórházakban. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter március közepén hazugságnak nevezte a Magyar Orvosi Kamara titkárának, Svéd Tamásnak az állításait, aki a 444-nek arról beszélt, hogy a szakszemélyzet hiánya miatt az egészségügy a kapacitásai vége felé jár. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma március végén szintén lehazugozta az ózdi kórház főigazgatóját, aki a helyi televíziónak nyilatkozva azt mondta: „azokat a felvételeket képzeljék el az ózdi kórházban, mint amilyenek tavaly Olaszországban készültek” a folyosókon fekvő fertőzöttekről.
Bucsi Lászlót, a székesfehérvári kórház főigazgatóját Pintér Sándor rendelte be magához, miután nyilatkozott arról, hogy náluk 100 lélegeztetett koronavírusosból 84 meghalt. Ezen kívül más szám lényegében nem hangzott el az egészségügyben tapasztaltakról a járvány kezdete óta.
A harmadik hullám kezelésével összefüggésben számos kérdést feltett a Direkt36 a kormánynak, az operatív törzsnek és a Fidesznek is, ezekre azonban nem kaptak választ.
