Ellenzéki előválasztás
Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz “Gyurcsány-show-nak" és “bohózatnak” tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Az elmúlt hetekben a média és a közvélemény figyelme elsősorban az ellenzéki előválasztásra összpontosult, de ez természetesen nem választható el a jövő tavasszal esedékes országgyűlési választások esélyeitől.
A Medián szeptember 29-e és október 4-e között elvégzett, és részben már a múlt héten ismertetett 1000 fős országos reprezentatív felmérése szerint az előválasztási kampány javított az ellenzéki összefogás esélyein: a listás voksokat tekintve a Fidesz–KDNP és az ellenzék fej-fej mellett áll.
Az előválasztás egyik tétje azonban az, hogy ki vezesse az ellenzék listáját, és a második fordulót kísérő viták elsősorban az egyes jelöltek esélyeiről szólnak. A Medián-felmérés ehhez is adott némi adalékot: az alábbi grafikon azt mutatja, hogy az egyes ellenzéki miniszterelnök-jelöltek mennyire mozgósítanák a kormánypárti, illetve az ellenzéki szavazókat.
A felmérés szerint Dobrev Klára és (a felmérés idején még versenyben volt) Karácsony Gergely jelöltsége inkább a kormánypártok javára mozgósított volna szavazókat.
Márki-Zay Péter jelöltsége esetén viszont megfordulna az állás: az ellenzéki szavazókat jobban, a kormánypártiakat kevésbé mozgósítaná az ő jelöltsége, így az ellenzék 3 százalékpontnyi előnyhöz jutna.
A jelöltek közötti különbségek még markánsabbak, ha a tényleges esélyeket általában jobban prognosztizáló számokat, a választani tudó szavazók preferenciáit vizsgáljuk.
A felmérés további részleteit, beleértve az egyes pártok támogatottságát, a HVG csütörtökön megjelenő számában olvashatják.
