Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a Kúria a tisztességes eljáráshoz való jogot sértő módon, önkényes értelmezéssel tiltotta meg a tervezett népszavazáson ennek a kérdésnek a feltételét: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” A legfelső bírói testület Kovács András vezette tanácsa október 22-én mondta ki, hogy ha erre a kérdésre a többség nemmel válaszolna, az túlzóan általános jogkorlátozást jelentene, ha pedig igent, az éppen a legutóbbi Alaptörvény-módosításnak mondana ellent. Ezért ezt a kérdést nem hitelesítették.

Szánthó Miklós, a kormányhoz közel álló Alapjogokért Központ igazgatója ezt úgy kommentálta, hogy „a Kúria egyik, kormányellenes bírája beállt genderistának, és a nyílt társadalom hálózatával karöltve letiltotta az egyik kérdést a gyermekvédelmi népszavazás ügyében”. Ezt Varga Zs. András, a Kúria elnöke visszautasította, és figyelmeztetett: a bírák elleni személyes támadás sérti az alkotmányos működést.

Most viszont a kormány lépett fel a kúriai döntéssel szemben: az igazságügyi miniszter szerint a bírói döntés sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert „a népszavazásra javasolt kérdés szövegétől eltérve, annak tartalmát önkényesen kibővítve contra legem [a törvénnyel ellentétes] jogértelmezést folytatott”. Ugyanis az „elérhetővé" szó helyett a saját maga alkotta „korlátok nélkül elérhetővé" kifejezéssel értelmezte a kérdést. Ezzel „annak lényeges értelmét megváltoztató többlettartalmat társított (elérhetőség helyett korlátok nélküli elérhetőség), amelyet az egyáltalán nem tartalmazott, majd döntésében éppen ennek az általa hozzá társított tartalomnak az Alaptörvénybe ütközését kérte számon a kormányon”. A miniszter szerint valójában csak arról lenne szó a „nem” szavazatok többségbe kerülése esetén, hogy megteremtsék „a kiskorúak nemátalakító kezelései szabályozásának feltételeit, a művi meddővététel szabályaihoz hasonlóan, szigorú garanciális rendelkezések és feltételek mellett”.

Az Alkotmánybíróságnak most azt kell eldöntenie, hogy a kérdés szövegébe azt látja-e bele, amit a Kúria, vagy amit a miniszter.

A kormányt ügyvédként az az ifj. Balsai István képviseli, akinek édesapja MDF-, majd Fidesz-politikus volt, 1990–1994-ben az Antall-kormány igazságügyi minisztere, később élete végéig alkotmánybíró.