Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
A Pegasus-kémszoftver magyarországi, állami alkalmazása azóta nem titok többé, hogy a minap Kósa Lajos fideszes politikus, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke beismerte: a magyar állam a Belügyminisztériumon keresztül vásárolta meg az izraeli NSO cég termékét, de azt hiába kérdezgetik az ellenzéki politikusok, úgysem árulják el, hogy kik ellen használták, és miért.
A Direkt36 Pegasus-botrányt kirobbantó, nyáron közzétett tényfeltáró anyaga szerint nemcsak eredeti céljára – terroristák és a szervezett bűnözés tagjai – megfigyelésére használhatták a magyar állami szervek a Pegasust, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek lehallgatására is. Sőt, ahogy a hvg.hu megírta, fideszes gazdasági potentátokat is megfigyelhettek vele. Mindezek nyomán a 24.hu Kósa beismerése után az izraeli gyártóhoz fordult.
A lap megkérdezte, mit szólnak az NSO-nál a magyarországi fejleményekhez, lesz-e bármilyen következménye annak, hogy a magyar kormány civilek megfigyelésére is használta a szoftvert. A cég röviden reagált a kérdésekre, azt írva: „Bár a szerződésben foglaltak és biztonsági előírások értelmében az egyes felhasználókra nem tehetünk utalást, arról biztosíthatjuk, hogy az NSO
nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását.”
Az NSO-nak közel 60 partnere van 40 országból, ezek hírszerzéssel, illetve bűnmegelőzéssel foglalkozó állami szervek. A 24.hu megjegyezte, hogy a hírek szerint az együttműködést korábban Szaúd-Arábia, Dubaj, az Egyesült Arab Emírségek és Mexikó esetében szüntethették meg, igaz, a cég erről nem közölt konkrét információkat. Azt viszont az NSO is megemlítette válaszában: több esetben történt már olyan, hogy szerződésszegés miatt felbontották megállapodásukat állami szervekkel.
Közben a hazai ellenzék nem engedi el a témát. A Kósa vezette parlamenti bizottság DK-s tagja, Vadai Ágnes szerint az ülésen nekik nem is azt mondták, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, miközben Kósa erről beszélt. Az Országgyűlés másik illetékes szakbizottságát, a nemzetbiztonságit vezető jobbikos Stummer János szerint pedig Kósa törvényt sértett azzal, hogy minősített adatot hozott nyilvánosságra. A Demokratikus Koalíció szombaton azt közölte, hogy Vadai szerint még mindig nyitott kérdés, hogy pontosan mely szerv vásárolta meg a Pegasust és hogy mi van pontosan a szerződésben, ezért hivatalos betekintést kér az iratokba.
