Fél évvel meghosszabbítaná a kormány a veszélyhelyzetet. A törvényjavaslat szerint így lehet rugalmasan választ adni a járvány okozta nehézségekre, de hangsúlyozza: a rendkívüli szabályok nem érintik az országgyűlési választást és a vele egy napon megtartható országos népszavazást. Arra nem ad magyarázatot a Gulyás Gergely miniszter által jegyzett, kedden éjfél előtt néhány perccel benyújtott javaslat, hogy a lassan már két éve függőben lévő, esedékes önkormányzati időközi választásokat és a helyi népszavazásokat miért nem lehet ugyanakkor megrendezni. Az utóbbiak kezdeményezőit, például a tatai szállodaépítés ellen tiltakozókat csak az vigasztalhatja, hogy a már összegyűlt aláírások nem vesznek el.

A kormány arra hivatkozik, hogy „a negyedik hullámban, annak kiszámíthatatlansága miatt, elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása”, vagyis a különleges szabályok fenntartása. Az indoklás, mint korábban, most is kimondja, hogy „amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a Kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését”.

A legfontosabb javasolt rendelkezések:

A magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmány (bizonyos vízumok kivételével), ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is, 2022. június 30. napjáig érvényes. Ez a diákigazolványokra is érvényes. Az új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni, és az okmányon nem kell feltüntetni.

Továbbra is nyelvvizsga nélkül lehet diplomát kapni: ezt kiterjesztik azokra az egyetemistákra, akik 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tettek.

Jövő június végéig meghosszabbítják a 2021. január 1-je előtt létrejött és azóta fennálló, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásból megvalósuló tevékenység időtartamát. Továbbra is ingyen utazhatnak az egészségügyi dolgozók és a járvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók.

Továbbra sem számíthatnak gyors válaszra a közérdekű adatok iránt érdeklődő állampolgárok és a média. Bár az indoklás szerint a kormány célja, hogy „a közérdekű adat megismerésére irányuló igényeket – a veszélyhelyzet megszűnését követő időszakra vonatkozó szabályozási átmenetben – a lehető legrövidebb időn belül teljesítsék az adatkezelők”, valójában úgy szól a javaslat, hogy minden, „a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45, illetve – amennyiben e határidő a veszélyhelyzet ideje alatt további 45 nappal meghosszabbításra került – 90 napon belül teljesíteni kell”.

„Az építőanyag-ellátás biztonsága érdekében” fenntartják a homok- és kavicsbányák, cementgyárak által fizetendő kiegészítő bányajáradékot, amelyet „a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani”. Beemelik a normál jogrendbe a távmunka menet közben kialakult szabályait. A kizárólag számítástechnikai eszköz útján végzett távmunka esetén a munkáltatóra háruló adminisztrációs terheket jelentősen csökkentik, így a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával ellenőrizheti. Ha ez – például nem számítógépes munka esetén –mégis a távmunkavégzés helyén történik, akkor „az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet”. Igazolás nélkül elszámolható költségként „a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg”.

Bár ennek nem sok köze van a járványhoz, a kormány ebben a javaslatban mond le végleg a NAV által készítendő áfabevallásról, miután pár napja már elhalasztotta a bevezetést. Indoklás nincs, az indoklásnak nevezett szöveg csak annyi, hogy a tervezet „hatályon kívül helyezi az adóhatóság általi áfabevallás-tervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat”.

Mivel a törvényjavaslatban szereplő témák jelentős részét olyan, a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján született kormányrendeletek tartalmazzák, amelyek a veszélyhelyzet fennállásáig amúgyis érvényesek, magának a törvénynek jelentős része csak annak megszűnése után fog hatályba lépni. Hogy pontosan mikor, azt egy számos jogász által furcsának tartott, de már korábban is alkalmazott megoldással a miniszterelnök, vagyis a végrehajtó hatalom vezetője állapíthatja meg.