„A Megoldás Mozgalom alapító-elnökeként fontosnak tartom újra tisztázni politikai szerepvállalásom alaptézisét. Ragaszkodva eddigi megnyilvánulásaim legfontosabb gondolataihoz, leszögezem, hogy célom a kormányváltás biztos és zökkenőmentes megvalósítása, nem pedig annak késleltetése vagy megakadályozása” – kezdte hétfőn megjelent nyílt levelét Gattyán György, amelyet „minden, a változásért tenni akaró honfitársamnak, az Ellenzéki Összefogás Vezetőinek” címzett.

Gattyán azt írta, szeretné, hogy „a múltat végleg magunk mögött hagyva, hazánk ténylegesen átlépjen a 21. századba”. E cél érdekében a milliárdos felajánlotta a segítségét a kormányváltó erőnek, amennyiben azok az általa javasolt programpontok mellett írásban, együtt elköteleződnek.

Felkérem az Ellenzéki Összefogást, hogy tegyenek szándéknyilatkozatot, amelyben kifejezik támogató hozzáállásukat, elhatározásukat a Megoldás Mozgalom alább felsorolt pontjaival kapcsolatban. Ha egyetértenek ezekkel a törekvéseinkkel, arra kérem Önöket, hogy 2022. január 17-ig kezdeményezzenek közös tárgyalássorozatot a Megoldás Mozgalommal a részletek kidolgozásáról, hogy a pontokból a tavaszi választásokig egy, a két fél által aláírt javaslatcsomag készülhessen”

– írta Gattyán György.

A párt, vagyis a Megoldás Mozgalom ehhez a következő javaslatokat tette:

1. A magyarországi közbeszerzési rendszert strukturálisan át kell alakítani, hogy azt egy olyan digitális informatikai rendszer felügyelje, amely valós megoldást nyújt a személyi jellegű visszaélések megszűntetésére és a mesterséges intelligencia előnyeit kihasználva képes legyen az átlagostól eltérő (gyanús) beszerzések automatikus felderítésére. Az e-közbeszerzést ma már számos nagy, nemzetközi informatikai vállalat olyan szoftverekkel támogatja, amelyek a „big data analytics” alapján értékelik a beérkezett ajánlatokat és hasonlítják össze az iparági sztenderdekkel. Magyarországnak ebbe az irányba kell elmozdulnia.
2. A kormányváltást követően, azonnali (további) 10 százalékos alapbéremelést kell végrehajtani az állami közoktatásban dolgozók részére, a jelenlegi egyházi támogatások terhére. Továbbá garanciavállalást kell tenni arra, hogy az állami oktatásban dolgozók teljes bére inflációkövető lesz. A kormány évről évre megemeli az egyházak támogatására szánt keretösszeget, miközben a tavalyi évhez képest idén több tízmilliárd forinttal csökkentette az oktatásra, a pedagógusok bértámogatására szánt összeget.
3. Gondoskodni kell arról, hogy a magyar fiataloknak megteremtsük a versenyképes, digitális jövőt, ezért minden 14. életévét betöltött magyar állami közoktatásban résztvevő fiatalnak biztosítson az állam alanyi jogon egy szoftverekkel felszerelt, távoktatásra alkalmas hordozható számítógépet – amelyet érvényes tanulói jogviszonnyal a jogosult automatikusan megkap –, és amely a tanulmányok sikeres befejezését követően a diák tulajdonába kerül.
4. A kormányzati szervezetek és a 100 százalékban állami tulajdonban lévő, non-profit vállalatok kommunikációs- és hirdetési kiadásait radikálisan csökkenteni és korlátozni kell, hogy azok összesen ne haladhassák meg a nettó 10 milliárd forintot. Csak az elmúlt négy évben több száz milliárd forint ment el a kormányzati és az ahhoz kapcsolódó, állami tulajdonban lévő szervezetek kommunikációjára. Ha a legnagyobb hazai kereskedelmi vállalatok képesek nagyságrendileg ekkora reklámbüdzséből gazdálkodni és hatékonyan kommunikálni, akkor semmi nem indokolja, hogy az állam ennek többszörösét költse el.
5. Jelentősen csökkenteni kell a közmédia költségvetését, hogy az ne legyen magasabb a kormányváltást követően a mindenkori, legnagyobb kereskedelmi televíziós társaságok megelőző éves nettó árbevételénél. Ha a két legnagyobb hazai kereskedelmi médiavállalat (TV2, RTL) képes a tevékenységét fejenként, megközelítőleg 40–45 milliárd forintos éves árbevétel mellett ellátni, akkor semmi nem indokolhatja, hogy az alacsony nézettségű és hallgatottságú MTVA évente 100 milliárd forintot jóval meghaladó összegből gazdálkodjon.

„Javaslom, hogy a fenti pontok elfogadása és végrehajtása után felszabaduló és rendelkezésre álló, több száz milliárd forintot az állam elsősorban a vidék felzárkóztatására, azon belül is, az ország digitális tudatra ébredésének elősegítésére fordítsa!” – tette hozzá Gattyán György.

A milliárdos indulását korábban több ellenzéki politikus is gyanúsnak találta. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kijelentette: szerinte Gattyán indulása a Fidesz érdeke lehet. Később kiderült, hogy egy NER-közeli magántőkealap 900 millió forinttal szállt be az egyik vállalkozásába. Az érintett erről utóbb azt mondta, nem tudják lefizetni, sem pedig megzsarolni.

Egy különleges kutatás enged bepillantást Gattyán György szexkamerás üzletébe

Nem a szexről szól, és rengeteget lehet vele keresni - állítja a több száz milliárdos vagyonú, a politikával szemező Gattyán György online peepshow-iról. A témát kutató társadalomtudósok másképp látják a neki dolgozó nők helyzetét.