Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
15 százalékos, 28 247 fős volt a többlethalandóság 2020 márciusának közepe és 2021 szeptemberének közepe között, vagyis a járvány első három hullámában Magyarországon – számolta ki Tóth G. Csaba közgazdász-demográfus.
Ez az adat azt jelenti, hogy a korábbi évek átlaga alapján a szóban forgó másfél évben 191 645 ember halt volna meg, ha minden demográfiai folyamat ugyanolyan, mint a járvány előtt volt, ehhez képest 220 072 haláleset történt valójában. Az operatív törzs ez idő alatt 30 123 koronavírusos áldozatot jelentett.
Részletesebben lebontva a következőképp alakult a helyzet:
- a járvány első hulláma gyenge volt, komoly változást nem hozott a halálozási adatokban,
- a második hullám alatt 15 200 fős, 29 százalékos volt a többlethalálozás,
- a harmadik hullámban pedig „csak” 13 400 fős, 26 százalékos. Ugyanakkor több covidos elhunyt volt, mint a második hullám alatt, de jelentősen, nagyjából 3000 fővel csökkentette a többlethalandóságot az, hogy 2021 elején nem volt influenzajárvány.
A korcsoportonkénti bontásban jókora változás látszik azzal, hogy elérhetővé váltak az oltások: 2020 őszén a többlethalálozás 60 százaléka a 70 év felettiekhez kötődött, 2021 tavaszára, amikor ezt a korcsoportot már nagyrészt beoltották, az arány 37 százalékra csökkent.
Ami pedig a regionális felosztást illeti, ott is látványosak a különbségek: Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 227 fő, Észak-Magyarországon 356 fő volt a többlethalálozás.
Excess mortality was highest in Northern Hungary and Western Transdanubia in the first 18 months of COVID-19. The Central Hungary region, including the capital, had a much lower excess mortality rate than the rest of the country.
— Csaba G. Tóth (@TothGCsaba) January 7, 2022
Details: https://t.co/xbUY0XUq4p#demography pic.twitter.com/Fu5NxWTsoE
A nemek közötti különbség is nagy, a férfiak többlethalálozása közel duplája a nőkének.
Az eddig 10 ezer áldozatot követelő negyedik hullám elemzésére még várni kell, a KSH január végén adja majd ki egyáltalán a 2021-es demográfiai adatokat, és abban még csak a halálozások éves számát fogjuk látni, a halálokokat még nem. A 2020-as halálokok azonban már nyilvánosak, azokból kiderült, hogy a járvány első évében a Covid mellett azért nőtt meg az elhunytak száma, mert sokkal többen haltak meg magas vérnyomáshoz, illetve cukorbetegséghez köthető okból, mint korábban, és nagyon nőtt az öngyilkosok száma is. Eközben a hörghurut, a tüdőtágulat és az asztma sokkal kevesebb áldozatot szedett, mint azelőtt, és ahogy bevezették a kijárási korlátozásokat, közel negyedével csökkent azoknak a száma, akik közlekedési balesetben haltak meg.
