Tíz évre „titkosítják” az operatív törzs minden döntését és dokumentumát
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.
„A kormány a helyén van, az operatív törzs működik, elemzik a helyzetet, a legjobb koponyák folyamatosan dolgoznak, és amikor arra jutunk, hogy egy döntést meg kell hozni, akkor a kormány célratörően, gyorsan és hatékonyan hozza meg” – beszélt a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs és a kormány kapcsolatáról, munkamegosztásáról Orbán Viktor még tavaly júliusban.
A miniszterelnök és a kormány tagjai azóta is gyakran hivatkoznak a járványhelyzettel összefüggő döntések meghozatalánál a lassan két éve működő operatív törzs megállapításaira, tanácsaira és javaslataira, ám a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán kiderült:
nem világos, hogy készül-e szó szerinti jegyzőkönyv az operatív törzs üléseiről, nem tudni, hogy ezeken hányszor és miről szavaztak, ráadásul az eddigi több, mint 150 tanácskozás összes dokumentumát azonnal, tíz évre „titkosítják”.
Az operatív törzs üléseinek iratai hivatalosan ugyan nem titkosak, vagyis a törvény szerint nem minősített adatok, a testület döntéseiről és azok hátteréről mégis csak annyi tudható, amit maga a grémium vagy a kormány közölni akar tájékoztatókon vagy a koronaviros.gov.hu oldalon.
Minden más, így az üléseken ismertetett helyzetértékelések, álláspontok, az egyes döntéseket, javaslatokat megalapozó adatok, számítások és elemzések, továbbá az is, hogy ki, miről és hogyan szavazott, mind olyan részlet, ami a sajtó és a közvélemény – vagyis végső soron az intézkedésekkel érintett több millió állampolgár – számára nem ismerhető meg.
Az ülésekről készült dokumentumok megismerését megtagadom, mivel azok a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok és a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”
– ezt válaszolta Lakatos Tibor rendőr dandártábornok, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője a hvg.hu közérdekű adatigénylésére, melyben lapunk az operatív törzs eddigi összes üléséről készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés, jelentés kiadását kérte.
A dokumentumok kiadását megtagadó döntés indoklása az információszabadságról szóló törvény azon gumiparagrafusára hivatkozik, miszerint minden döntés-előkészítőnek minősíthető adat alapvetően tíz évig nem nyilvános. Ugyanakkor az ilyen adatok megismerését is engedélyezheti az adatkezelő szerv vezetője az ehhez „fűződő közérdek súlyának mérlegelésével”.
A törvény szerint a fenti mérlegelés nyomán az adatok kiadását az illetékes vezető – aki ez esetben nem Lakatos Tibor, hanem valószínűleg az operatív törzset hivatalosan vezető Pintér Sándor belügyminiszter – akkor tagadhatja meg, „ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.
A dokumentumokba tehát nem tekinthettünk bele, és a közérdekű adatigénylésre kapott válaszból az sem derült ki világosan, hogy az ülésekről készült-e szó szerinti jegyzőkönyv vagy ennek hiányában az elhangzottakról összegző feljegyzés, jelentés, de ami még meglepőbb, azt sem tudni, hogy voltak-e az üléseken szavazások, és ha igen, hány, mivel a válasz szerint „a szavazás tekintetében adattal nem rendelkezik az operatív törzs”.
Egyetlen adatot ismerhettünk meg, ez pedig az ülések száma. Ezekből a 2020. január 31-i alakuló üléssel együtt összesen 159 volt tavaly november 25-ig, az adatigénylés időpontjáig, ugyanis innentől számított 45 napra rá, idén január 10-én kaptunk választ. Az alakuló ülésen egyébként az operatív törzs rögtön elfogadott egy 28 pontos akciótervet. Erről aznap Orbán Viktor is beszélt a Kossuth Rádióban, megemlítve, hogy a testület “azt hiszem, ma reggel fel is állt”. Közölte továbbá, hogy az operatív törzset Pintér Sándor belügyminiszter vezeti, tagja az egészségügyért felelős miniszter, és Müller Cecília országos tiszti főorvos is, akit úgy jellemzett:
egy kiváló asszony, aki szagolt már puskaport, tehát nem először lát nehéz helyzetet.”
A Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset egy, az alakuló ülés napján megjelent kormányhatározat hozta létre, és kezdettől tagja volt mások mellett a rendőrség, az idegenrendészet, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, sőt még az egyik titkosszolgálat, a 2016-ban létrehozott nemzetbiztonsági szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elsőszámú vezetője is.
A testület ezen a hosszú néven alig fél évig működött és ezalatt 54 ülést tartott. Közben, miután a járvány elérte Magyarországot, március 11-én rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet hirdettek ki. A rendeleti kormányzásra lehetőséget adó veszélyhelyzet helyett aztán június 17-én járványügyi készültséget vezetett be a kormány, egyúttal jogutódként létrehozta a már csak röviden operatív törzsnek hívott szervezetet, amely ma is működik, és tavaly november 25-ig 105 ülést tartott.
| Milyen helyzet, milyen jogrend? |
A veszélyhelyzetet először a járvány első hulláma idején, 2020 márciusában rendelték el és június közepéig volt hatályban. A március végén elfogadott – ellenzéki pártok és civil szervezetek által bírált – felhatalmazási törvénnyel ez idő alatt az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a kormány 127 veszélyhelyzeti rendeletet hozott saját hatáskörben. Június közepén eltörölték a veszélyhelyzetet és a kormány azt hangoztatta, hogy ezzel lemondott a rendeleti kormányzás eszközéről is, ám megalkották és elfogadták az úgynevezett átmeneti törvényt és a járványügyi készültségről szóló törvényt, melyekkel biztosították, hogy a korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletek jelentős részben hatályban maradhattak. A járvány második hullámának berobbanása után, 2020 novemberében aztán a kormány ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki, erre hivatkozva pedig a tavaly február elején véget ért második veszélyhelyzeti időszakban újabb csaknem 100 veszélyhelyzeti rendeletet hozott. A veszélyhelyzetet, mint különleges jogrendet a kormány egy rendelettel ugyan 2021 február 8-tól megszüntette, egy másikkal viszont ugyanezen naptól újra bevezette. Azóta többször, legutóbb tavaly decemberben is meghosszabbították a veszélyhelyzetet, így most júniusig tart a különleges jogrend, amely továbbra is lehetőséget ad az Orbán-kabinetnek, hogy rendeletekkel kormányozzon. |
Az új operatív törzs a kormányzati lépések meghatározásában jelentős szerepet kapott. Már nem is kormányhatározat, hanem a jogforrási hierarchiában magasabb szinten álló kormányrendelet hozta létre és szabályozza a működését. Eszerint az operatív törzs a járványhelyzettel összefüggésben javaslatokat tesz és tárgyal meg, nyújt be a kormány részére, továbbá szervezi a kormány tevékenységét, szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve kormányzati feladat indítását.
Ahogy az első és a második hullám idején, úgy Orbán Viktor tavaly tavasszal, a járvány harmadik, legsúlyosabb hulláma idején is rendszeresen részt vett és vezette az operatív törzs ülését. Gyakran posztolt a Facebookon arról, hogy a testület tanácskozásán kezdte a napot, már hajnali 6–7 órakor. Áprilisban, a járványhullám tetőzése környékén pedig úgy fogalmazta meg a helyzetet:
Ez most nem egy politikai kormány, hanem egy válságkezelő operatív törzs, én is inkább érzem magam az operatív törzs vezetőjének, mint miniszterelnöknek: most nincs politika, most életmentés van.”
Ugyan a járvány harmadik hullámának elmúltával, tavaly júniusra az operatív törzs is leállt a napi sajtótájékoztatók tartásával, a szervezet folytatta a munkát. Arról pedig június 17-én még a miniszterelnök is megemlékezett a Facebookon, hogy egyéves, az operatív törzs „első évadának” utolsó epizódjában készült fotó, amelyen Müller Cecília tiszti főorvos és Gál Kristóf rendőrségi szóvivő megöleli egymást. Orbán a poszthoz egy Ákos-dalszöveget kölcsönözve azt írta: „Egy éve tudjuk, milyen fontos egy ölelés.”
Az operatív törzs a járvány negyedik hullámában talán már kevesebbet hallatott magáról, mivel a második és a harmadik hullám szigorú korlátozásaihoz hasonlókra nem volt szükség. A hivatalos kormányzati álláspont is az lett, hogy minél kevesebb legyen a korlátozás, mert a védekezés már nem lezárás-, hanem oltásalapú. Fontos intézkedések azonban továbbra is az operatív törzsnél dőlnek el, hamarosan döntenek például arról, hogy szükség lesz-e negyedik oltásra.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Hamarosan dönt az operatív törzs a negyedik oltásról
Beteltek a helyek, ezért bővítik az 5–11 évesek oltási lehetőségét, a gyerekeknek már szombatra is lehet időpontot foglalni.
Pintér: Vizsgálja az operatív törzs az ingyenes koronavírus-tesztelést
Azt viszont senki nem vizsgálja, ki a felelős azért, hogy 5 milliárd forintnyi, lejárt PCR-teszt ment a kukába.
