Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Több mint 62 ezren léptek be csütörtöktől szombat éjfélig a magyar–ukrán határon Magyarországra – erről korábban a rendőrség számolt be. Siewert András, a Migration Aid vezetője a 444-nek ezzel kapcsolatban azt mondta: a menekültek 90 százaléka szerinte csak néhány napot marad Magyarországon, aztán Nyugat-Európából értük érkező barátokkal, rokonokkal utaznak tovább, leginkább Ausztriába vagy Németországba.
Siewert úgy becsült, hogy jelenleg legfeljebb 10 ezer menekült elszállásolása a feladat Magyarországon.
Siewert András szerint az önkormányzatok és a magánszemélyek felajánlásai nélkül nem boldogulna a magyar menekültügyi intézményrendszer, mert az Orbán-kormány az elmúlt években annyira leépítette, hogy 1500 menekültet sem tudnánk befogadni.
A Migration Aid Facebook-oldalán közben arról írtak, hogy mostanra a Nyugati pályaudvar is menekülteket fogadó helyszínné változott, ahova záhonyi vonalon érkeznek Ukrajnából. „A vonatok érkezése nehezen kiszámítható a késések miatt. Sokan csak tranzitban érkeznek, azaz a következő lehetőséggel tovább indulnak Nyugat-Európa felé” – írták.
(Nyitóképünk Kijevben készült. Fotó: Túry Gergely.
