Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Magyarországon 54,4 százalékos a stratégiai gáztározók töltöttsége, a kisebb tárolókban ennél kisebb az arány – ismertette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón.
A miniszter hozzátette,
a többi uniós tagállamban a gáztárolók töltöttsége ennél alacsonyabb, 17 és 28 százalék közötti.
Mivel az energiafogyasztás mértéke változó – tavasszal a legalacsonyabb –, ezért hónapokra, de legalább három hónapra elegendő a magyar tárolókapacitás.
Gulyás Gergely elmondta, pillanatnyilag nincs akadálya annak, hogy Paks II. megépüljön. Ráadásul, a miniszter szerint ha nem lenne Paks, jelentősen drágulna most minden:
négyszeresére emelkedne a rezsiköltség, 356 693 forintra egy évben egy átlagos háztartásban. Egy évben a jelenlegi árakon az az energiamennyiség, amit Paks I. megtermel, 1200 milliárd forinttal lenne több ennek a megszerzése a szabadpiacról.
Az EU-s tagállamok egy elhúzódó konfliktusra készülnek fel: Robert Habeck gazdasági miniszter szerdán azt nyilatkozta, hogy a német kormány felkészül arra az esetre, ha Oroszország leállítaná a gázszállítást. Bár Németországnak az idei tavaszi fűtési szezon maradékára és a nyárra van elegendő gáztartaléka, a következő télre fel kell készülnie.
Emiatt elővigyázatossági lépéseket tesz a kormány a legrosszabb forgatókönyvre készülve. Középtávon az a cél, hogy megújuló energiaforrásokból lássák el Németországot, a szénerőműveiket is üzembe tudják állítani, ha kell.
