szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Alkotmánybíróság szerint a kötelező oltás nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan beavatkozást.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Az Alkotmánybíróság az egészségügyi dolgozók után az állami alkalmazottak esetében is kimondta: a kötelező Covid-oltás indokolt, nem aránytalan jogkorlátozás, tehát nem ütközik az Alaptörvénybe.

A Juhász Miklós vezette tanács egyszerre 12 panaszt utasított el, amelyeket kormányhivatalnokok, tanárok és más állami alkalmazottak adtak be az ősszel elrendelt kötelező oltás ellen. Az érvek ismerősek: az önrendelkezési jogot, az emberi méltósághoz és az egészséghez fűződő jogot korlátozza az előírás. „A kormány visszaélésszerűen kényszeríti a munkavállalókat a védőoltás felvételére, hogy az átoltottsági statisztikát növelje”. Van, aki az oltás felvételét az egészségügyi kockázatok miatt utasítja vissza, sőt emberkísérletnek nevezi a nem eléggé kivizsgált esetleges utóhatások miatt. „A dolgozó választásra kényszerül a testi integritáshoz fűződő joga és a megélhetéshez való joga között”, és a fizetés nélküli szabadság, illetőleg a munkahely elvesztése esetére a jogalkotó nem gondoskodott szociális védőháló megteremtéséről.

Az Alkotmánybíróság is hosszan idéz saját korábbi döntéseiből. Tudományos kérdésekben nem feladata állást foglalni, de „a ma meghatározó tudományos világkép alapján … az oltás alkalmas arra, hogy a járványt megfékezze, annak negatív társadalmi és gazdasági hatásait mérsékelje”. Itt „a közfeladatok hatékony ellátásához fűződő előnyöket kell összevetnie az egészségügyi önrendelkezéshez való jogot ért korlátozásban megtestesülő hátrányokkal”, figyelembe véve, hogy a kötelezettek beoltása a velük kapcsolatba kerülő ügyfeleket, diákokat stb. is védi. A kifogásolt foglalkoztatási korlátok időlegesek. Mindennek alapján „az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban állnak egymással. A támadott szabályozás szerinti szankció megalkotása nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan és e jog lényeges tartalmát sértő beavatkozást”.

A kormány időközben úgy döntött, hogy a munkáltatók már nem írhatnak elő kötelező oltást és kivezeti a védettségi igazolványokra vonatkozó szabályozást is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

CMS Budapest

Kötelező oltás a munkahelyen: nem az elbocsátás a cél

Munkajogi és adatvédelmi kérdéseket is feszeget az oltakozáshoz kötött foglalkoztatás kérdése, ezért is érdemes a munkáltatóknak szakember segítségét igénybe venni az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalakor. Az mindenesetre jól látszik, hogy a munkáltatóknak nem az a célja, hogy a munkavállalóikat ne tudják foglalkoztatni és őket fizetés nélküli szabadságra küldjék, hanem az, hogy különböző jutalmazási eszközökkel ösztönözzék őket az oltakozásra.