Volner János Huxit pártjára csak a fejünket érdemes felkapni, a vizet nem
Magyarországot nem fenyegeti a kilépés az Európai Unióból, az euroszkeptikus narratívák ellenére még a Fidesz-táborban is egyetértés van a tagságról, Orbán Viktorral az élen. Volner János új unióellenes pártja közelébe sem érhet brit múzsájának, legfeljebb a kormánypárt lakmuszpapírja lehet.
Volner János egykori jobbikos, mi hazánkos, majd a végére Volner pártos (bár frakciótól független) országgyűlési képviselő vasárnap bejelentette, hogy a választásokon el sem induló legutóbbi politikai formációja nevet vált, és mostantól Huxit Párt néven Magyarország EU-ból kilépéséért dolgozik. Bár aggasztónak tűnhet, hogy Magyarországon már létezik egy nyíltan unióellenes politikai csoportosulás, Volner performanszára inkább csak a fejünket érdemes felkapni, mintsem a vizet.
De miért ne legyenek álmatlan éjszakáink Volner új kezdeményezésétől?
Azért, mert Volner János legfeljebb a Fidesz lakmuszpapírja
Amikor a Mi Hazánk bejutott a parlamentbe, Dezső András kollégánk cikkében bemutatta, hogyan használja a kormánypárt a kisebb politikai szereplőket arra, hogy tesztelje a közvélemény reakcióját olyan radikálisabb megközelítésekre, amelyet önmaga nyíltan még nem mer felvállalni. A formula adott: a szélsőséges kispárt előáll egy hajmeresztőnek tűnő ötlettel, amiről aztán beszámolnak a kormányközeli médiában, majd a Fidesz belső közvéleménykutatói felmérik, mennyire fogékonyak az emberek az adott témára. Végül tovább viszik belőle azokat az elemeket, amelyeknek még hasznát vehetik, és elhagyják belőlük azokat, amelyek politikai kockázatot jelentenek. A kormánypárt ezt a szerepet eljátszatta a fiatal Jobbikkal és a Mi Hazánkkal is: a határon túli magyarok állampolgárságával és a kötelező hit- és erkölcstannal, vagy éppen a könyvdarálással és zászlólopással megspékelt homofóbiával. Ráadásul amiatt is hasznosak voltak az ilyen szélsőségesek, mert rájuk mutogatva bizonygathatta a Fidesz, hogy ő maga mégiscsak középen áll a politikai palettán.
Ha így vesszük, Volner János és a Huxit tökéletesen illik a képbe. Volner, akit jobbikos frakcióvezető korában, 2016-ban még olyan lesifotókkal járatott le a kormánymédia, amelyen egy nővel látható egy bozótosban, 2018-as kilépése után nem egyszer „jött kapóra” a Fidesznek, hiszen hozzá kötődik a választási törvény azon módosítási terve, amely közös listára kényszerítette az ellenzéki pártokat, illetve ő gyúrta tovább a Szabó Tímea által előterjesztett módosítót, amellyel egy napon lehetett tartani a népszavazást a választásokkal.
Volner János a hvg.hu-nak azt mondta, a Volner Párt törvényjavaslatai átformálták a választási rendszert, és nem tartja problémának, hogy a választáson el sem indult formációnak a parlamenten kívül kell politizálnia, mert „a parlamenti munka szerepe az elmúlt években erősen leértékelődött és a politika fő terepe egyre kevésbé az országgyűlésben lesz”.
És miért érné meg a Huxit? Volner új pártja az elnök szerint hosszabb szakpolitikai magyarázatokat ad majd, de a már most kézzelfogható problémák közé sorolja az „EU birodalomépítési, nemzeti szuverenitást korlátozó intézkedéseit”,
és úgy véli, Magyarország a következő fejlesztési ciklusban már nettó befizetője lesz az Európai Uniónak.
Szerinte az uniós tagság pénzügyi mérlegét „a szankciós politika által előidézett gazdasági válság”, „Ukrajna uniós büdzséből megvalósuló újjáépítésének terve” és a Magyarországtól potenciálisan megvont nagy összegű támogatások tovább rombolják majd. Volner szerint ehhez hozzájárul majd az orosz energiaembargó is, amiatt pedig nem aggódik, hogy kilépés esetén az uniós nagy cégek, például a német autógyártók elhagynák az országot „hiszen számos, az Unión kívüli országban is működnek a gyáraik”.
Azt viszont „törvényszerűnek” tartja, hogy a romló gazdasági helyzet és a folyamatos viták miatt egyre több híve lehet a Huxit gondolatának, és szerinte érdemes tisztázni azt is, „ki kinek tesz szívességet az EU-ban”, mert azzal, hogy a magyarok könnyedén munkát vállalhatnak máshol, csak a szakképzett munkaerőre vágyó Unió nyer. Volnerék célja, hogy megváltoztassák a lakosság fejében élő képet az Unióról, erre pedig csak ők képesek: ahogy fogalmaz,
„a pártok világában egyedülállóak vagyunk, mert senki nem gondolkozik hozzánk hasonlóan”.
A gyanút, hogy Volner csak a Fidesz által ráosztott szerepet játssza, erősíti az is, hogy a pártelnök a Volner Párt 2020-as bemutatkozásán még homlokegyenest más elveket vallott, azt mondta például, hogy:
- A VP euroatlantista párt, Magyarországnak pedig szorosabbra kell fűzni a kapcsolatait az EU-val és a NATO-val.
- Az elsődleges külpolitikai veszélyt Kínában látja. (Megjegyzés: Volner támadta meg a Fudan-népszavazást a Kúrián.)
- A párt elsősorban parlamenti politizálásra, majd idővel kormányzásra készül.
- Mind a 106 egyéni körzetben jelöltet fognak állítani 2022-ben.
Na ez a politikai fordulat, nem a néppártos Jobbik, meg az illiberális Fidesz.
Azért, mert Volner János nem a magyar Nigel Farage
Volner Huxit Pártja egészen más történet, mint a Nigel Farage-féle, a brit kilépés óta már megszűnt/átalakult Brexit Párt; Farage maga pedig sokkal hangosabb és ikonikusabb figurája volt az euroszkepticizmusnak, mint Volner.
Nigel Farage a UKIP, azaz az Egyesült Királyság Függetlensége Párt vezetőjeként sosem szerzett parlamenti helyet, de szinte egyszemélyi felelőse annak, hogy az euroszkepticizmus a politikai mainstream témája lett Nagy-Britanniában, 2014-ben pedig a radikális jobboldali populista kispárt küldhette a legtöbb brit képviselőt az Európai Parlamentbe. A 2016-os kilépési népszavazás adta a legnagyobb löketet a politikai karrierjének, ugyanis sokkal következetesebben (és harsányabban) tolta a Vote Leave kampányt, mint az egyébként eurofilból politikai haszonszerzés céljából konvertált Boris Johnson.
Farage 2019-ben hozta létre a Brexit Pártot, amikor már eldőlt, hogy a szigetország távozik az EU-ból, de azért az az évi EP-választásokat még toronymagasan megnyerte, és erősen kampányolt a megállapodás nélküli Brexitért. Ellentétben azonban Volnerrel, Farage-nak jelentős politikai rajongótábora van, és ha kisebb elánnal is, de folytatja a politikai karrierjét a Brexit Pártból létrejött Reform UK élén.
Azért, mert ez az Unióban senkinek sem érdeke
Jelenleg politikailag is nagyon távol vagyunk attól, hogy újabb tagállam kilépéséről beszéljünk, hiába számoltak többen kilépési hullámmal, csupán annyi igazolódott be, hogy elkezdődött a kibúvók keresése a föderális irányzatból, élén Lengyelországgal és Magyarországgal.
Most éppen az ukrajnai háború mutatja a legékesebb példát arra, hogy akármennyire is jól hangzik a nemzeti individualizmus, még Orbán Viktor is pontosan látja, hogy a külpolitika a nagy játékosokról és a szövetségi rendszerekről szól. Magyarországnál maradva: Orbán Viktor Brüsszellel szemben csak ideológiai harcot folytat, és ugyan ügyesen kibújik a páneurópai kezdeményezések, mint például az Európai Ügyészségbe csatlakozás alól, az országot mindig is Európa részeként képzelte el, inkább belülről reformálná meg az EU-t, mintsem otthagyja az egészet.
Más kérdés, hogy Magyarország és a hozzánk hasonló, nettó haszonélvező országok gazdaságilag nem boldogulnának az Unió nélkül, aki pedig megtehetné, hogy dobbant, annak nem áll szándékában. 2018-as adatok alapján az EU28-nak mindössze 10 nettó befizetője volt, Németországot az Egyesült Királyság és Franciaország követte a lista élén, míg a legnagyobb haszonélvezők Magyarország és Lengyelország, éppen a harsány kritikusak voltak. A britek stabil anyagi helyzetű, eltérő történelmű és geopolitikailag izolált szigetországként megléphették a Brexitet, de ehhez hasonló folyamatokra kevés az esély máshol.
Bár Bojár Gábor azzal ijesztgetett, hogy Orbán Huxitra készül, és a Magyar Nemzet hasábjain is lehetett találkozni olyan írással, amely a „konzervatív” blokkot arra kérte, kezdjenek gondolkodni a kilépésről, Orbánéknak egyelőre eszében sincs kilépési népszavazást indítani, és pláne nem a Huxit mellett kampányolni. Tény, valószínűleg sokkal erősebb kampányt tudna csinálni a kormánypropaganda, mint amiről a hazugságos piros buszos Vote Leave álmodni mert volna, a Brexit-referendumban komoly szerepe volt annak, hogy a 2015-ös választások megnyerése esetén David Cameron megígérte a népszavazást, és tartania kellett a szavát. Orbán Viktor viszont már túl van azon a ponton, ahol választási ígéretekre és programokra lenne szüksége.
Azért, mert a magyar társadalom sem vevő rá
Az Eurobarométer legfrissebb, 2021–2022 téli kutatásának adatai alapján kijelenthető, hogy Magyarországon jelenleg könnyedén elbukna a kilépési referendum: a magyar társadalom 47 százaléka vélekedik pozitívan az EU-ról, 40 százalék semleges, míg az elutasítottság csupán 13 százalékos. Az EU-ba vetett bizalom 58 százalékos, amely több az uniós átlagnál, és az EU intézményeiben is kiemelkedően magas a magyarok bizalma. Tízből nyolc magyar érzi úgy, hogy az Európai Unió polgára, és döntő többség támogatja az uniós bővítést is.
Hasonló kép rajzolódott ki a Policy Solutions 2019-es, a magyar EU-tagság 15. évfordulójára készült nagymintás felméréséből. A kutatók 65 százalékra mérték az Unióval kapcsolatos pozitív attitűdöket, amely a Fidesz-szavazók körében volt a legalacsonyabb, de köztük is elérte az 52 százalékot. A magyar uniós tagságot az emberek háromnegyede tartotta előnyösnek,
egy azonnali Huxit-népszavazáson pedig az emberek 63 százaléka a tagság mellett szavazott volna, míg mindössze 19 százalék ellene.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Nagyot bukó ellenzékiek, el sem indult fideszesek, na meg a saját pártot alapítók – megnéztük, kik vesztették el parlamenti helyüket 2022-re
Volt, aki el sem indult, más még az előválasztáson elbukott, akadt, aki vasárnap kapott ki, egy pedig államfő lett – megnéztük, kik hiányozhatnak a 2022-es parlamentből azok közül, akik négy éve még bent ültek.
Volner János átnevezte pártját Huxit Pártra
Azt írta a Facebookon az exjobbikos képviselő, hogy a legfontosabb céljuk az lesz, hogy Magyarországot kiléptessék az Európai Unióból.
