Gyakorlatilag semmi nem valósul meg a tanárok kéréseiből – ez derül ki abból a levélből, amelyet a Belügyminisztérium küldött a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének. A levelet a Telex mutatta be, ebben a két érdekképviseleti szervezet négy kérésére pontokba szedve válaszolt a minisztérium.

Arra a kérésre, hogy a pedagógusok illetménye a kormány által bejelentett 10 százalékon felül további 45 százalékkal nőjön, azt válaszolta a tárca: a következő két évben legalább 10–10 százalékos emelés lehet, ennél nagyobb mértékű emelés akkor lehetséges, ha a gazdaság jól teljesít.

A szakszervezetek a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott oktatási dolgozók béremelését is kérték, egész pontosan azt, hogy az ő garantált alapilletményük ne legyen kevesebb, mint a közalkalmazottaké. Erre a BM azt válaszolta, „a garantált bérminimum jelentős emelése az esetükben szinte kivétel nélkül jelentős bérnövekedést jelentett.”

A kérésre, hogy a mostani 22–26 tanóra helyett legfeljebb heti 22 tanóra legyen, a minisztérium azt írta: a pedagógusok átlagéletkora emelkedik és csökken a fiatalok száma, ezért nagyarányú óraszám-csökkentés „nem tekinthető reálisnak”.

Az pedig, hogy a pedagógiai/gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órán át legyenek beoszthatóak önállóan végzendő gyermekfelügyeletre, a BM szerint okafogyott, mert a Klebelsberg Központ azt mérte fel, hogy a gyakorlatban nincs most sem heti 35 óránál tovább tartó beosztás, de nyitottak arra, hogy ezt jogszabályban megerősítsék.