Sok tisztázásra váró kérdés van a rezsicsökkentés mostani formájának eltörlése kapcsán. Nem tudjuk például, hogy pontosan milyen szabályok várnak azokra, akik átalánnyal fizetnek vagy feltöltős mérőjük van, hányan lehetnek képesek télen az olcsóbb árat biztosító fogyasztási határ alatt maradni, arról nem is beszélve, hogy nehezen érthető, miként jön ki az, hogy a háztartások háromnegyede megúszná a drágulást. Hogy tisztázzuk mindezt, a kormányhoz fordultunk. A következő kérdéseket küldtük el a Kormányzati Tájékoztatási Központnak:

• Milyen számítás alapján mondják azt, hogy a háztartások háromnegyedének az energiafogyasztása nem éri el azt a határt, ami felett már a piaci árat kell fizetni?
• Van-e számításuk arról, hogy télen mekkora lehet a háztartások között a csak rezsicsökkentett árat fizetők aránya?
• Mekkora a háztartások medián energiafogyasztása?
• Hogyan állapították meg az átlagfogyasztást, mely fogyasztási helyeket vették figyelembe?
• A H tarifás mérőkön mért fogyasztás beleszámít-e a fogyasztási hely összfogyasztásába? Változik-e a H tarifa árszabása?
• Milyen szabályozás fog vonatkozni a feltöltős mérőkre?
• Milyen elszámolás fog vonatkozni az átalánnyal fizetőkre?

Néhány órával később meg is kaptuk a választ a Technológiai és Ipari Minisztériumtól. Pontosabban egy első ránézésre válasznak kinéző e-mailt, sikerült ugyanis azt a bravúrt összehozni, hogy

a hét kérdésünkből egyre sem adtak feleletet.

Vagy megismételték az egy nappal korábbi kormányinfón elhangzottakat, vagy a kormánykommunikáció azóta sokszor olvasott szlogenjeit írták le újra. Betűhíven közöljük a minisztérium válaszát:

„Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európát háborús energiaválság sújtja, az árak az egekben vannak, az ellátás akadozik, valódi kockázatot jelent, hogy  lesz-e elég energia az idei ősszel és télen. Rendkívüli állapot van, a kormány által kihirdetett energia-veszélyhelyzet célja, hogy biztosítsuk az energiaellátás biztonságát és a rezsicsökkentés fenntartását, amely 2013 óta Európában egyedülálló módon védi a lakosságot az energiaárak növekedésétől.

A rezsicsökkentés minden családnak megmarad és az átlagfogyasztásig az eddigi alacsony áron  fizetheti mindenki a gázt és az áramot. Az átlagfogyasztásig tehát továbbra is mindenki havi közel 159 ezer (évi 1,9 millió) forintot spórol meg a rezsicsökkentéssel.

Aki az átlag felett fogyaszt, azt arra kell kérnünk, hogy mérsékelje a fogyasztását vagy az átlagfogyasztás fölötti többletfogyasztása után fizesse meg a piaci árat, hogy a rezsicsökkentés fenntartható legyen, és az országnak legyen elég energiája ősszel és télen.  A jelenlegi háborús energiaválságban ugyanis nem fér bele, hogy korlátlan mennyiségű energia után is  a csökkentett legyen az áram és a gáz ára.

Ma Magyarországon az átlagos havi fogyasztás villamos energiában 2523 kWh/ év (210 kWh/hó), földgázban 1729 m3/év (144 m3/hó). Áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból, 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Aki túl van a sávhatáron azok nagy része is, közel van az átlagfogyasztáshoz, tehát kis odafigyeléssel sávhatár alatt tud maradni.

Egy átlagfogyasztó ma  havonta 7.750 Ft-ot fizet az áramért, ez a rezsicsökkentés nélkül 50.833 Ft lenne. Egy átlag gázfogyasztás havi díja most 15.833 Ft, ez a rezsicsökkentés nélkül 131.444 Ft lenne.

Az új szabály augusztus 1-től lép életbe, azután is az előzőleg megállapított éves átlagfogyasztásra lesz  kiállítva a számla, a számlázási rendszer technikai átállása előkészítése alatt áll, a technikai részletekről a fogyasztók időben tájékoztatást fognak kapni.”