Az elfogása előtti időszakban már megfigyelhették a rendőrök azt a divattervezőt, akit október 21-én vettek őrizetbe, majd pedig le is tartóztatták. A rendőrség közleményéből az derül ki, hogy a nyomozók – bűnügyi információk alapján – két férfit fogtak el a IV. és a XIII. kerületben, egyiküknél összesen körülbelül 100 gramm marihuánát és 16 gramm kokaingyanús port, a másik férfinél összesen körülbelül 85 gramm növényi törmeléket, valamint 1 gramm port, elsődleges adatok szerint kokaint találtak. A rendőrség mindkét gyanúsítottat őrizetbe vette, egyiküket a bíróság azóta letartóztatásba helyezte.
A rendőrség szerint az ügynek nincs több gyanúsítottja.
A Magyar Hang elérte a férfi ügyvédjét, Arató Györgyöt, aki elismerte, hogy Herczeg Zoltánt tartóztatták le, ám ennél több információt nem kívánt adni. A hvg.hu-nak Arató Györgyöt nem sikerült elérnie. A hetilap azt is megtudta, hogy a másik gyanúsított egy bizonyos F. József. Úgy tudjuk, Herczegnél találták meg a 16 gramm kokaingyanús port.
A hvg.hu által megkérdezett büntetőügyvédek szerint az a mennyiség, amit Herczegnél találtak, nem számít jelentősnek, ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy valaki saját fogyasztásra vagy kereskedés céljából tart magánál ennyit. Ha ugyanis sikerül rábizonyítani, hogy kereskedett is a droggal, akkor már egy ekkora mennyiségnél is kettőtől nyolc évig terjedő letöltendő börtönre ítélhetik.
Úgy tudjuk, hogy Herczeg Zoltánt és a másik gyanúsítottat már egy ideje megfigyelhették a rendőrök, márpedig ha így van, akkor szinte bizonyos, hogy a telefonjaikat is lehallgatták – az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésénél ez egyébként így is szokott történni. A telefonlehallgatások során szerzett információk segíthetik a nyomozókat abban, hogy a gyanújukat bizonyítani tudják.
Azok, akik kábítószert vásárolnak vagy esetleg kereskednek vele, gyakran óvatlanok, és telefonon is egyeztetnek. Bár sokan azt gondolják, hogy a virágnyelv használatával kicselezhetik a rendőrséget, a valóságban nem ez a jellemző. Egyrészt azért, mert sokszor a virágnyelvet nem odaillő kontextusban használják. Másrészt elég a rendőrségnek a kihallgatás során egyetlen gyanúsítottat „megijeszteni” (például azzal, hogy nemcsak a drog eladása, de megszerzése is bűncselekmény), és ha ő az eléje tárt beszélgetések leiratát látva dekódolja a virágnyelvet, akkor a nyomozóknak már nyert ügyük van. Ennél az ügynél éppen ezért annak is jelentősége lett, hogy tett-e vallomást, és ha igen, milyen tartalmút az a másik férfi, akit Herczeggel egy időben fogtak el, de később szabadlábra helyeztek.
Bár a rendőrség közleménye alapján arra lehet következtetni, hogy a 16 gramm kokaingyanús port és 100 gramm marihuánát találták meg a divattervezőnél, közel sem biztos, hogy végül ezt a mennyiséget próbálják ráterhelni, a büntetési tételt ugyanis a kábítószerek hatóanyagtartalma alapján számítják ki, ehhez a lefoglalt kábítószereket bevizsgálják, és az eljárás végén azt veszik figyelembe, hogy az valójában mennyi kokaint tartalmazott: százszázalékos tisztaságú kokain nincs a piacon, ezeket a kábítószereket „felütik” mindenféle egyéb anyaggal, így mire a nagykereskedőtől a kiskereskedőkön át a dílerekig és a fogyasztókig eljut, a tisztasága durván csökken.
A divattervező letartóztatásakor az is felmerült, hogy a kábítószergyanús anyaggal kereskedett is.
Viszont mindez nem jelenti azt sem, hogy ne lehetne a lefoglalt mennyiségnél akár többért is felelősségre vonni egy drogdílert. Ha valakit drogkereskedelemmel gyanúsítanak és a lefoglalt kábítószeren kívül egyéb bizonyítékok, például telefonlehallgatások és vallomások szólnak ellene, akkor nem csak a lefoglalt drogot „számolhatják el” a rendőrök, hanem azt is, ami fizikailag már nincsen meg. Ilyen esetekben gyakran a vallomásokban, a telefonbeszélgetések során virágnyelven elhangzott kábítószer-mennyiséget adják össze. Ezután a rendőrök kérnek egy vegyész szakértői véleményt. Mivel a kábítószer nincs meg, ezért az előző évben kimutatott hatóanyagból indulnak ki. Ha például egy adott évben a lefoglalt mennyiség kokainbázis-tartalma harminctól nyolcvan százalékig terjedt, akkor a bíróság köteles a vádlottra nézve a legkedvezőbbet, a példánkban harminc százalékot venni. Ha a díler egyik vevője azt állítja a vallomásában, hogy a kereskedőtől egy éven át hetente egy gramm kokaint vett, akkor ezt a rendőrök felszorozzák ötvenkettővel, a szer tisztaságát pedig a már említett módon határozzák meg.
A büntető törvénykönyv enyhébben bünteti a csekély mennyiségűként meghatározott kábítószer birtoklását, míg a jelentős mennyiségűét szigorúbban. Ám mindkét esetben a kábítószer tiszta hatóanyagtartalmát kell alapul venni. Jelentős mennyiségű kábítószerről abban az esetben beszélünk, ha a tiszta hatóanyag-tartalom a csekély mennyiség hússzorosát meghaladja. A csekély mennyiség mértéke kokain esetén 2 gramm, míg a jelentős mennyiség 40 gramm.
A profi dílereknél mindenesetre nem szokás, hogy 16 gramm kokaint tartsanak maguknál. Ők, ha tartanak is a saját ingatlanjukban kábítószert, különösen figyelnek arra, hogy az rendkívül csekély mennyiségű legyen. A profikra az jellemző, hogy az értékesítésre szánt kokaint titkos depókban tárolják, az igazán óvatosak még a depó kulcsát is külön rejtekhelyen tartják – telefonon pedig még virágnyelven sem beszélnek. Persze vannak a butább dílerek is, ők már kevésbé óvatosak. A bűnügyi hírek rendszerint róluk szólnak.
Egyelőre nagyon keveset tudni Herczeg Zoltán ügyéről, de az eddig megismert adatok alapján, az ehhez hasonló esetekben, ahol a kereskedés is bebizonyosodik, akkor tehát börtönbüntetést is kaphat a gyanúsított, bár akár enyhébb, felfüggesztett börtönbüntetéssel is megúszhatja. Utóbbihoz természetesen az ügyben született vallomások és bizonyítékok mellett az is számít, hogy a gyanúsítottnak van-e lehetősége együttműködni, vagy éppen alkut kötni egy jobb ítélet reményében.
