Bár Karácsony Gergely már 2019-es főpolgármesteri kampányában ígéretet tett a nagy értékű ingatlanok megadóztatására, a fővárosnak mégis több mint három év kellett hozzá, hogy lépjen is az ügyben és megszavazza az új építményadót, amelyet Tiborcz-adónak neveztek el, a miniszterelnök vejének vagyongyarapodására utalva. Az adót a főváros jelen formájában csak a Margitszigeten vetheti ki.

A jelenlegi jogszabályok szerint kétféleképp lehet megadóztatni Magyarországon az ingatlanokat: vagy négyzetméteralapon, vagy forgalmi érték alapon. A főváros utóbbi mellett tette le a voksát.

Ez azt jelenti, hogy januártól az egymilliárd forintnál nagyobb értékű ingatlanokra adót vet ki a főváros.

Máshogy vonatkozik azonban az új adózási formula a magánszemélyek ingatlanjaira, illetve a céges, vagy egyéb tulajdonban lévőkre. A magánszemélyek ingatlanjait úgy adóztatják, hogy az ingatlan értékének egy százalékát kell adóként befizetni. Vagyis: pl. egy ötmilliárd forintos ingatlan korrigált forgalmi értéke két és félmilliárd forint, ennek egy százalékát kell az új szabályok értelmében január elsejétől befizetni. Ez a korrigált kedvezmény azonban a vállalkozásokra nem vonatkozik.

Az előterjesztés előtt hosszan vitatkoztak a képviselők. Míg a kormánypárti képviselők egy része „fantomadót” (olyan adót, ami valójában nem vonatkozik senkire), illetve „brutális adóemelést” emlegetett, valamint számonkérte az ellenzéki polgármestereket, hogy ők be fogják-e saját kerületeikben vezetni az adót, az ellenzékiek értékválasztásról beszéltek; hogy fizessenek többet gazdagok, mivel a magyar adórendszer rendkívül igazságtalan.

Kiss Ambrus, Soproni Tamás és Karácsony Gergely is értékválasztásról beszélt, Ughy Attila fideszes képviselő viszont pont ezért kérte Karácsonyt számon, mondván, hogy ha adószociológiai előadásra lenne kíváncsi, egyetemre menne, azonban Karácsony előadása főpolgármesterként nem érdekli. Végül Sopronitól kaptak választ a fideszesek: ő volt az egyetlen ellenzéki polgármester, aki azt mondta, bevezetné az adónemet saját kerületében.

Viszont a most megszavazott fővárosi adó csak azokat érinti – egyelőre – akiknek a Margitszigeten van ingatlanuk. Miért? Mert a fővárosnak csak ott van rendelkezési joga adóügyekben, az Országgyűlés 2013-as döntése nyomán, amikor az állam a sziget kezelési jogát elvette a XIII. kerülettől, és a fővárosnak adta.

Jövő héten szavazhatják meg a Tiborcz-adót a fővárosi képviselők

A Fővárosi Önkormányzatnak azonban csak a Margitszigeten van jogköre kivetni az adót, így - ha a képviselők megszavazzák - bár Karácsony Gergely betarthatja a 2019-es kampányban tett ígéretét, de az új adó nem lesz érvényes az egész városban

De akkor mi lesz az összes többi ingatlannal, ami a fővárosban van? Ez a döntés már a kerületek hatáskörébe tartozik, Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy múlt heti háttérbeszélgetésen pedig azt mondta, hogy már egyeztettek a kerületekkel az adóval kapcsolatban. Azt viszont igen nehéz elképzelni, hogy bármely fideszes vezetésű kerület élne a „Tiborcz-adó” kifejezéssel, ha ingatlanadót vet ki – a jogszabályoknak megfelelve akármilyen formában – a közeljövőben.

Mi értelme akkor a Tiborcz-adónak? Jelen formájában politikai eszköz: Karácsony Gergely elmondhatja, hogy teljesítette egy választási ígéretét, azonban ez sem lenne teljesen igaz. A főpolgármester 2019-es kampányában ugyanis nem egymilliárd, hanem félmilliárd forintos értékhatárra ígért ingatlanadót. Azt pedig a főpolgármester valószínűleg már három éve is tudta, hogy az egész városban nem lesz jogköre ilyen jellegű adót kivetni, vagyis csupán arra számíthat, hogy az ellenzéki polgármesterek vezette kerületek valamilyen formában hasonló adókat fognak kivetni.