Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
"A kormány elvégezte a munkáját, benyújtottuk az Országgyűlésnek a ratifikációs javaslatot, ám a parlament nyár közepe óta rendkívül erőltetett menetben tárgyalja azokat a jogszabályokat, amelyeket nagyrészt Brüsszel miatt kell megalkotni, így semmi esetre sem választaná az Országgyűléssel szemben a sürgetés taktikáját" – mondta el Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egy, a laoszi kollégájával tartott közös sajtótájékoztatón. Szijjártó ehhez még annyit tett hozzá, hogy a svédeknek, illetve a finneknek nem kell aggódniuk, a javaslatot benyújtották, amit a parlament napirendre fog tűzni.
Korábban a Telex kérdezett meg kormányzati képviselőket a ratifikáció parkoltatásáról, ám mind Magyar Levente külügyi államtitkár, mind Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a hatalmi ágak függetlenségével érvelve ütötte el a kérdést. Más kormányzati szereplő viszont behozta, hogy Brüsszel miatt csúszik a ratifikáció.
A téma azért különösen érdekes, mert mára egyedül a magyar és a török képviselőház napirendjébe nem fért bele a két skandináv ország NATO-csatlakozásának ratifikációja, sőt, a magyar Országgyűlés kormánypárti képviselői attól is elzárkóztak, amikor az ellenzék megpróbált gyorsítani a folyamaton.
A magyar és a török halogatásnak ráadásul értelme sincsen túl sok, hiszen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár már bejelentette, hogy a katonai tömb akkor is megvédi a két skandináv országot, ha formailag még nem is tagjai a szövetségnek, ráadásul a szervezetet életre hívó szerződés 11. cikkelye egyébként is úgy fogalmaz, hogy a szerződés a ratifikáló államok között életbe lép, amint a tagállamok többsége, köztük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egyesült Királyság és az USA hitelesíti azt.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Október közepén napi 40 páncélost vesztettek az oroszok, Moszkva mégsem mondja fel a gabonaegyezményt - háborús híreink
Az Ukrajnában harcoló orosz csapatok mind a páncélozott járművek, mind a tüzérségi lőszerek terén utánpótlási nehézségekkel küzdenek, Zelenszkij szerint az orosz agresszió kudarcát jelenti a Kreml hátraarca.
