szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több kormánytisztviselő is úgy nyilatkozott, hogy a hatalmi ágak függetlenségének intézménye megköti a kormány kezét, így nem tudják sürgetni a parlamentnél a skandináv országok NATO-csatlakozásának ratifikálását.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

A parlamentnél van a labda, a kormány elvégezte a feladatát, a kormány nem sürgetheti az Országgyűlést, amelynek asztalán egész ősszel „nagyon jelentős témák” vannak – mondta Magyar Levente, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Telexnek arról, miért nem szavazta meg még mindig a magyar parlament Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Ugyanerre hivatkozott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, Vargha Tamás, a honvédelmi minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese pedig arról beszélt, hogy a benyújtás ténye számít, és meg fogják szavazni, amint a kérdés a Ház elé kerül.

A késlekedés okát Magyar Levente abban látta, hogy egész ősszel teljes gőzzel működik a törvényhozás, és nagyon jelentős témák vannak a parlament asztalán a finn–svéd NATO-csatlakozás ratifikálása mellett is.

Mindehhez persze hozzátartozik, hogy mostanra a turbulens idők ellenére valahogy az összes NATO-tagállam törvényhozásának idejébe belefért a svéd, illetve finn kérelem ratifikálása, leszámítva Törökországot és Magyarországot. A török fenntartásokat jól ismerjük, hiszen azokat Erdogan elnök többször is artikulálta, ugyanakkor a magyar vonakodás okait egyelőre csak találgatni tudjuk. Ami tény, hogy az ellenzék korábban már megpróbálta napirendre vetetni a csatlakozás kérését, ám azt a kormánypárt nem támogatta. Ráadásul a dolognak valódi tétje sincsen már azóta, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, a katonai tömb akkor is megvédi Finnországot és Svédországot, ha még nem tagjai a szövetségnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!