Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A kassai V4 csúcstalálkozón kollégáitól kért segítséget a szlovák miniszterelnök – írják a szlovák lapok. Eduard Heger ugyanis komoly bajban van, mivel megbénulhat a szlovák egészségügy. A megoldatlan bérkérdés miatt 2100 orvos nyújtotta be egyszerre a felmondását az országban. Heger arra kérte a többi visegrádi kormányfőt, hogy ha szükség lenne rá,
küldjenek orvosokat a szlovákiai kórházakba.
Heger arról is beszélt, hogy a másik három ország kormányfője beleegyezett, hogy a határmenti kórházaik krízis esetén fogadják majd a szlovák betegeket is.
Természetesen a találkozón szó esett Orbán sáljáról is, a szlovák miniszterelnök azzal kommentálta a történteket, hogy Orbán egy régi sálat visel, ezért adott neki egy újat, az új sálon persze Szlovákia látható, ezt Orbán Viktor megosztotta a saját Facebookján is.
A magyar miniszterelnök a csúcstalálkozó után rendezett sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a V4-nek van jövője, már csak a közös kihívások miatt is, ezek pedig az illegális migráció, az energiaválság, a gazdasági recesszió megakadályozása és a külső schengeni határok védelme.
Orbán a találkozón jelentette be azt is, hogy csak jövőre kerül az Országgyűlés elé a finnek és a svédek NATO-csatlakozásának ratifikálása.
Orbán beszélt az Európai Bizottsággal való megállapodásról is, szerinte ennek nincs semmiféle akadálya, mint elmondta 17 pontban állapodtak meg Brüsszellel és ezeket a magyar fél teljesítette. Közölte: most azt várják, hogy a november 30-án esedékes bizottsági ülésen döntsön a testület. Majd azt mondta:
Mi mindent teljesítettünk, amit vállaltunk és amiben megegyeztünk”.
A kormányfő kincstári optimizmusán valamennyit árnyalhat azonban, hogy az Eurologus forrásai is megerősítették, Brüsszel korántsem elégedett a magyar kormány teljesítményével, forrásmegvonást javasolnak, valamint a helyreállítási alapból származó pénzek kifizetését is további feltételekhez kötnék.
"Ha Magyarországról most egy kifizetési kérelem érkezne, akkor az Európai Bizottság azt mondaná rá, hogy: nem"
Teljes kudarcot vallott az Orbán-kormány kísérlete, hogy Magyarország megfeleljen az EU korrupcióellenes kritériumainak. A vállalások jelentős része elbukott az uniós vizsgán, ami egyrészt pótvizsgát, másrészt bizonytalan ideig késlekedő és befagyasztott eurómilliárdokat jelent. A kormány lehetséges fegyvere maradt viszont a zsarolás.
Beszélt a kormányfő az Ukrajnának adandó hitelről, és a magyar kormány ebben tanúsított különutas politikájáról is. Orbán szerint a rájuk eső részt kikülönítették a költségvetésből, az ezzel kapcsolatos tárgyalások lebonyolítására pedig már utasította is a külügyminisztert, ugyanakkor „nem az unión keresztül akarjuk ezt lebonyolítani, mert szerintünk nem jó irány az unió számára, hogyha egyre több ügyben, egyre nagyobb összegekkel adósítja el magát, meg a tagállamait a jövő felé” – fogalmazott.
„Ezt mi sosem fogjuk támogatni”, mindegy, hogy Ukrajnáról vagy bármilyen más pénzügyi kérdésről van szó. Persze itt is érdemes megjegyezni, hogy létezik ennek a hitelzsonglőrködésnek egy olyan olvasata is, hogy Orbán a közös hitelre adott vétóval az uniót próbálja zsarolni, és így szeretne hozzájutni azokhoz a pénzekhez, amiket a Bizottság befagyasztana.
