"A betegek 80 százaléka simán kezelhető lenne egy jól szervezett praxisközösségben"
8 perc
2022.06.13. 04:30
A házi-, gyermek- és fogorvosok 90 százaléka csatlakozott már a praxisközösségekhez, az új rendszerből azonban a betegek alig érzékelnek valamit. Szűrővizsgálatok vannak ugyan, de reumatológushoz, kardiológushoz vagy neurológushoz ugyanúgy a szakrendelésen kell sorba állni. Holott a feladatok egy részét a második szakvizsgával rendelkező háziorvosok is el tudnák látni. A lehetőség megvan, a pénz viszont nincs, így nem történik semmi. Az érintettekkel folytatott beszélgetésből úgy tűnik, a pénz nem is oldana meg mindent.
Az egészet úgy alakították ki, mint egy magánklinikát.
A praxisban öt orvos tizenöt-húsz fős szakszemélyzettel dolgozik együtt. Van recepció, a szobák a központi váróból nyílnak. Az egyikben rendel a prevenciós vagy a krónikus betegekkel foglalkozó nővér, a másikban a háziorvos. Hatékonyabban osztják el a munkát, és több beteget tudnak ellátni, 100-ból átlagosan 1-2 pácienst küldenek tovább, az orvos pedig valóban csak orvosi munkát végez" – mesélte angliai háziorvosi tapasztalatairól Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász, aki Karácsony Gergely főpolgármester egyik tanácsadója is.
Valahol a magyar rendszert is ilyennek álmodhatták meg a praxisközösségek kitalálásakor, csakhogy ettől még nagyon messze vagyunk.
A háziorvosnak olyan adminisztrációt is el kell végeznie, amit az asszisztense vagy egy diplomás ápoló is meg tudna oldani, a rosszul elosztott helyiségek gátat szabnak a színvonalemelésnek (például nem tudnak plusz asszisztenst fölvenni, aki fogadná a telefonokat, mert nincs hova leültetni), és kis túlzással beutaló- vagy receptfelíró funkciót látnak el.
Holott Rékassy szerint "az esetek 80 százaléka simán kezelhető lenne egy jól szervezett csoportpraxis vagy praxisközösség szintjén".