Pártállástól függetlenül nem lepte meg különösebben az állami elutasítás a pénz nélkül maradt városokat, pedig jól kell tudnia indokolni a kormányzatnak a listáról való lemaradást akkor, amikor a 10 ezer fő feletti települések közül tényleg majdnem mindenhova jutott valamennyi abból a 44 milliárd forintos keretből, amellyel a kormányzat az önkormányzatok rezsiköltségébe szállt be.

Aligha van ma Magyarországon olyan kisebb vagy nagyobb település, ahol nem okoz fejfájást az önkormányzati intézmények – kultúrház, uszoda, óvoda, idősotthon – megnövekedett energiaköltségének kigazdálkodásra, vagy éppen a közvilágítás biztosítása. Ezért is volt meglepő, hogy a kormányzat éppen e célból nyitott kompenzációs keretéből néhány településnek nem jutott.

Első körben a kormány a 10 ezer fő feletti népességű városok, a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületek támogatásáról döntött, több mint 44 milliárd forintot szétosztva 138 város és 17 kerület között. A Fővárosi Önkormányzat egy fillért sem kapott, ahogy hat kerület is kimaradt a pénzosztásból – a hoppon maradt főváros és az érintett kerületek mind ellenzéki vezetésűek.

Kiadta a kormány, melyik település mekkora energiatámogatást kap

A legtöbb pénzt Debrecen kapja, oda több mint hárommilliárd forintot utal a kormány. Összesen 44 milliárd forint energiatámogatást szór ki a kormány a tízezer lakos feletti településeknek - jelentette be hétfőn este a Miniszterelnökség.

A vidéki, 10 ezresnél nagyobb városok viszont majdnem mind kaptak pénzt – más kérdés, hogy eléggé eltérő összegeket, a döntési mechanizmus pedig nem ismert, így szubjektív szempontok is érvényesülhettek. Annyit tudni, hogy vizsgálták az önkormányzat energiahatékonyságot, illetve spórolást célzó „menedzsmenttervét”, valamint a település iparűzési adóerő-képességét is.

Ami a már megítélt állami rezsikompenzációt illeti, a listát böngészve jól látszik, hogy a pénz odaítélésekor kétféle szempontot érvényesítő gyakorlat szubjektív elemeket is tartalmazhatott. Jól látszik például, hogy egészen más összegek jöttek volna ki, ha csak a lakosságszám alapján, arányosan kaptak volna kompenzációt a települések. Ehelyett az történt, hogy például

a 120 ezer embernek otthont adó XIII. kerület kevesebb pénzt kapott (392,2 millió forint), mint Mohács (418,8 millió forint), ahol csak hetedannyian, 17 ezren élnek.

Mohácsi városháza

Fazekas István

De ugyancsak jelentős eltérések vannak a pozitív, illetve a negatív döntéseket, valamint a megítélt támogatások nagyságát az adott önkormányzatot irányító polgármester politikai hátterével összevetve. Az például szembetűnő, hogy a tíz legnagyobb összegű állami rezsitámogatást kapó városból hatot kormánypárti polgármester vezet, és csak négyet független, ha úgy tetszik, ellenzéki. Íme a TOP 10-es támogatás-lista:

A fenti táblázatból látszik, hogy a legtöbb pénzt, csaknem 3,2 milliárdot a 200 ezer lakosú kormánypárti vezetésű Debrecen kapta, míg a 150 ezer lakosú, független polgármester vezette Miskolcnak az ebből lakosságszám-arányosan számolt 2,4 milliárd helyett éppen ennek felével, 1,2 milliárddal kellett beérnie – úgy tűnik, ennyit számított az értékelésnél az eltérő „menedzsmentterv”.

De ha azonos politikai színezetű vezetéssel bíró önkormányzatokat vetünk össze, akkor is erős a jobboldalon csak az ország második fővárosaként emlegetett Debrecen dominanciája, hiszen a szintén fideszes irányítású, de fele ekkora Kecskemét nem fele-, hanem harmadannyi pénzt kapott. Debrecen már az előző, 2021-es állami kompenzációkor is a legtöbbet kapta, akkor 2,9 milliárdot.

Érdekes, hogy bár a 44 milliárd már elég nagy összeg ahhoz, hogy akár az összes, 10 ezer fő feletti településnek jusson belőle, a kormány mégis úgy döntött, hogy másfél száz önkormányzatot támogat, néhányat viszont kihagy. Arra azért figyelt a Miniszterelnökség, ne érhesse az a vád, hogy csak ellenzékieket hagyott ki. Az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter mondjuk így is zokon vette, hogy az általa vezetett, mintegy 44 ezer lakosú Hódmezővásárhely kimaradt.

Lázárt sejti amögött Márki-Zay, hogy egy fillér rezsikompenzációt nem kap Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely hiába több mint 43 ezres, megyei jogú város, nem kap állami támogatást a rezsiválságban. Márki-Zay Péter Lázár János lobbitevékenységét sejti a háttérben. A polgármester szerint semmi nem indokolja, hogy a város nem kapott pénzt, ezért levelet ír Gulyás Gergely miniszternek. "Követeljük, hogy ne fosszanak meg bennünket, vásárhelyieket, köztük fideszes lakosokkal, a támogatástól" - mondta a hvg.hu-nak.

De nem Hódmezővásárhely volt az egyetlen város, amelyik nem kapott semmit. Így járt a Pest megyei, 29 ezer fős Budaörs is. A város független polgármestere, Wittinghoff Tamás a hvg.hu-nak elmondta, lett volna helye a pénznek, hiszen az önkormányzat plusz energiaköltsége mintegy 2 milliárd forint, miközben nőtt az államnak befizetendő szolidaritási adójuk is 3-ról 4 milliárdra, a város pedig az uszodát is kénytelen volt bezárni. Ő egyébként „nem nevezné egyeztetésnek” azt, amit előzőleg a fideszes kormánybiztossal folytattak.

Nem jutott pénzhez a Pest megyei, 14 ezres Biatorbágy sem, ahol viszont kormánypárti a vezetés. Tarjáni István Fidesz-KDNP-s polgármester a hvg.hu-nak elmondta, nem lepődött meg a döntésen, mert magas az önkormányzat iparűzési adóerő-képessége. Ennek, és a viszonylag jó energiaszerződéseiknek tudja be, hogy nem érdemesítették támogatásra a várost, pedig idén több százmillió forint pluszkiadásuk van a gázon, és a költségvetési egyensúly érdekében kénytelenek több beruházást is átütemezni.

Ugyanebben a cipőben jár a szintén 14 ezres, szomszédos Törökbálint is. Itt a szintén Fidesz-KDNP-s Elek Sándor a polgármester, aki a hvg.hu-nak azt mondta, nekik is mintegy 200 millió forinttal több szolidaritási adót kell befizetni a költségvetésbe, az önkormányzat rezsikiadásai pedig mintegy 800 millióval nőttek, mégsem lepte meg, hogy nem kaptak dotációt, amit ő is a magas adóerő-képességre vezetett vissza. Hozzátette:

a gázfűtésről geotermikus fűtésre átállított uszodájukat legalább nem kellett bezárni, és még kaptak is állami támogatást az üzemeltetéséhez, de kénytelenek például fejlesztéseket, beruházásokat elhalasztani idén, méghozzá több milliárdos értékben.