Tetszett a cikk?

Öt kerület perel, a Fővárosi Önkormányzat és Ferencváros kivár, tíz ellenzéki kerületnek összesen pedig majdnem másfél milliárddal jutott kevesebb, mint a hét fideszes vezetésűnek. A kormány ugyan kioszt 44 milliárdot a tízezer lakosnál nagyobb városoknak, de változatlanul nem világos, milyen módszertan alapján teszik meg ezt. Budapesti támogatási körképünk.

138 tízezer lakos feletti város és 17 budapesti kerület kap pénzt abból a 44 milliárd forintos keretből, amit a kormány a háború – és a Miniszterelnökség hivatalos közleménye szerint a „brüsszeli szankciók” – miatt elszálló energiaárak miatt oszt ki. A kompenzációs listáról azonban a Fővárosi Önkormányzat és hat kerület is leszorult.

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes azonban reménykedik: mivel a pénzekért felelős Gulyás Gergely miniszternek hivatalosan január tizedikéig van lehetősége dönteni a támogatásokról, Kiss abban bízik, hogy csupán az első körben maradt le a kormány listájáról a Fővárosi Önkormányzat. Kérdésünkre az általános főpolgármester-helyettes azt mondta: a kormány és a Fővárosi Önkormányzat között nem volt hivatalos kommunikáció a kompenzációs lista hétfő esti kihirdetése óta, nem kaptak arról tájékoztatást, hogy kimaradnának a támogatásból.

Kiss optimizmusát némileg árnyalja, hogy ha összeadjuk a 138 város és a 17 kerület támogatására szánt összeget, akkor kijön a 44 milliárd forint – vagyis a kormány erre szánt támogatása már elfogyhatott, és új keretet kellene nyitnia a kimaradóknak.

Miért baj, ha kimarad az osztogatásból a főváros? Azért, mert nem a kerületi önkormányzatok, hanem a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza a leginkább energiaigényes budapesti szolgáltatásokat, a közösségi közlekedést, a közvilágítást és az ivóvíz-szolgáltatást is. Kiss Ambrus szerint pedig felháborító lenne, ha a kerületek kisebb energiaszámlákhoz kapnának energiatámogatást, miközben a főváros az igazán nagy költségekhez nem.

 

Gulyás Gergely
Túry Gergely

Bizakodásra adhat okot, hogy Gulyás Gergely nem mondott olyat, hogy a Fővárosi Önkormányzat ne kapna támogatást. A miniszter egy korábbi interjújában csupán úgy fogalmazott, hogy „azok a budapesti kerületek, akik leültek tárgyalni a kormánnyal, pártállásra való tekintet nélkül kapnak állami hozzájárulást a megnövekedett rezsiköltségeikhez”. A miniszter külön kiemelte, hogy az ellenzéki vezetésű kerületek is kapnak a pénzből, csak azok a kerületek nem, amelyek hátat fordítottak a kormánynak – igaz, ezt csak ellenzékiek tették meg, a kormánypártiak nem. Gulyás szerint ugyanis „azt joggal feltételezzük, hogy azok a kerületi vezetők nem igénylik a kormány támogatását, akiknek az országból egyedülálló módon nem volt fél órájuk arra, hogy Láng Zsolt kormánybiztossal egyeztessenek”.

Hat budapesti kerület nem volt hajlandó egyeztetni a kormánnyal, a III., IV., XI., XV. és XVIII. kerület DK-s polgármesterei pedig kedden meg is válaszolták, miért. Mind az öt polgármester azt írta a Facebookon, hogy egyenként nem akartak tárgyalni a kormánnyal, csak közösen, a kormány viszont korábban jelezte: a város-, illetve kerületvezetőkkel egyénileg ülnek le. Közleményük szerint a fővárosi DK-s polgármesterek azért akartak együtt tárgyalni Láng Zsolttal a támogatásról, mert „nem akartak egyénileg alkudozni a pénz kiosztásával megbízott kormánybiztossal, azonban a tárgyalás lehetőségét jogtalanul megtagadták tőlük”.

A DK kedden már Orbán Viktor miniszterelnök politikai bosszúját látta abban, hogy a párt politikusai által vezetett kerületek nem kaptak a kormányzati támogatásból. Sőt: mint írták, nem nyugszanak bele abba, „hogy politikai bosszúból Orbán Viktor 620 ezer budapesti lakost hagyott magára a rezsiválságban, ezért pert indítanak az Orbán-kormány ellen”, mind az öt kerület egységesen 471,5 millió forintot, a fővárosban kiosztott kompenzáció átlagos keretösszegét követelik kerületenként maguknak.

A hatodik kimaradó, Ferencváros egyelőre fontolgatja, csatlakozik-e a DK-s vezetésű kerületek peréhez. Az önkormányzattól úgy tudjuk, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere október elején kapott levelet Láng Zsolt kormánybiztostól, ebben a levélben azonban sem egyeztetésről, sem esetleges, későbbi támogatásról nem volt szó. A levélben a kormánybiztos ugyanazt kérte a IX. kerülettől, amit a kormány képviselői a tízezer lakos feletti városoktól és a többi budapesti kerülettől is: energiahatékonysági tervet. Ezt azonban a Ferencvárosi Önkormányzat nem küldte el.

Miért? Mert a kormány azt Ferencvárossal már egyszer eljátszotta, hogy adatokat kér be, majd nem ad egy forintot sem. 2021 tavaszán, a koronavírus-járvány elleni védekezésre hivatkozva előbb forrásokat vont el az önkormányzatoktól, majd kompenzációként visszaosztotta azt. A IX. kerület azonban akkor adott adatokat, pénzt viszont nem kapott, így az októberi kormányzati levél után értesülésünk szerint adatok és intézkedési terv helyett csupán azt a választ küldték vissza, hogy előbb szeretnének a koronavírus miatt megítélt kompenzációból részesülni, utána tárgyalhatnak a jelenlegiről. Az eredmény viszont látható: a kormány egyszerűen lehagyta a kompenzációs listáról Ferencvárost, a IX. kerület pedig két szék között a padlóra esett, mivel jelenleg a formáját sem látják annak, hogyan kérhetnének pénzt a kormánytól.

Csak kormánypárti vezetésű fővárosi önkormányzaton segít milliárdokkal a kormány

Csaknem 9 milliárd forintot oszt szét a kormány hat fővárosi önkormányzat között, hogy enyhítsék a járvány okozta „nemzetgazdasági hatást". Az érintett kerületek egyike sem ellenzéki irányítású. A Miniszterelnökség szerint azért, mert korábban Karácsony Gergely éppen ezektől a kerületektől vont el útfelújítási forrást.

A támogatási lista nyilvánosságra kerülése után még homályosabb az a módszertan, ami alapján a kormány a támogatásokról döntött: a támogatásról szóló kormányrendeletben hiába kerestük, nem találtunk olyan számítási módszertant, ami alapján a kormány megállapíthatta, hogy kinek mennyi jut. A fővárosi pénzek eloszlását látva azonban joggal feltételezhető, hogy a kormánybarát kerületeknek jobban alányúltak, mint az ellenzéki vezetésűeknek: az a tíz ellenzéki vezetésű kerület, ahová jutott pénz, nagyjából 3,6 milliárd forinton osztozik, míg a fideszes, vagy a kormányhoz húzó hét kerület 4,9 milliárd forintot kapott összesen.

Az sem állítható, hogy a pénzt lakosságarányosan osztották volna szét a kerületek között: a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter vezette V. kerületnek 26 013 lakosra jutott 508 millió forint, míg a momentumos Soproni Tamás VI. kerületében hiába laknak 38 541-en, csupán 76,7 millió forintot ítélt nekik az állam. A legtöbb pénzt viszont annak ellenére is Csepel kapta, hogy polgármesterük, Borbély Lénárd ellen Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke nyílt háborút folytat.

Kérdéseinkkel kerestük a Miniszterelnökséget, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!