Tanácstalanul várja 3200 önkormányzat, hogy mennyi rezsikompenzációt kap az államtól – ha kap egyáltalán. Ahogy sok minden másé, ennek az eldöntése is az utolsó pillanatban várható, hiszen az államigazgatásban január 6-ig igazgatási szünet van – így is próbálnak spórolni a rezsiköltségeken –, így az első hivatali napon, január 9-én kénytelenek az illetékesek dönteni, hiszen erre a kormány január 10-ig adott határidőt. Legalábbis ami a Fővárosi Önkormányzatot és a 10 ezer lakosúnál nagyobb önkormányzatokat érinti, de ebből van a kevesebb. Az önkormányzatok túlnyomó többsége 10 ezer fősnél kisebb – a 3200-ból 3000-nél is több helyhatóság ilyen –, és a rezsikompenzációról december 23-án megjelent kormányrendelet az esetükben még konkrét határidőt sem ír elő a döntésre, ráadásul más-más kormányzati szereplőhöz is tartozik a kérdés, ahogy a konkrét kompenzációs összeg megállapításának feltételei is eltérőek.

A főváros és a 10 ezer lakos feletti önkormányzatok esetében az energiaáremelkedés miatti támogatás összegéről a Miniszterelnökséget vezető miniszter – vagyis Gulyás Gergely – dönt 2023. január 10-éig, méghozzá az önkormányzatok által készített menedzsment terv alapján, az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzésiadóerő-képessége figyelembevétele mellett. A többség, a 10 ezer fősnél kisebb önkormányzatok esetében ettől a döntési mechanizmus minden elemében eltérő: itt egy másik kormánytag, az államháztartásért felelős miniszter – vagyis Varga Mihály pénzügyminiszter – a döntéshozó konkrét dátum megjelölése nélkül, és itt csak egyvalamit néznek, az iparűzésiadóerő-képességet. Ugyanakkor

mind a 3200 település esetében közös pont, hogy a kormányrendelet semmiféle támpontot, számítási módot vagy egyenletet nem tartalmaz, így a polgármesterek csak találgatnak, hogy milyen sávokat, átlagokat húznak majd meg és vetnek össze az adóerőképességükkel, illetve milyen objektív vagy szubjektív szempontok alapján értékelik majd egyedi helyzetüket.

A mostani helyzet sokban hasonlít a 2021 tavaszira, amikor az állam a koronavírus-járvány elleni védekezésre hivatkozva előbb elvonta az önkormányzatoktól az iparűzési adó helyben maradó részének a felét, majd ezt kompenzációként részben visszaadta. Akkor a kompenzációs igényekről Balla György fideszes képviselő – Szolnok korábbi alpolgármestere – egyeztetett miniszterei biztosként az önkormányzatokkal – pontosabban csak a 25 ezer fősnél nagyobb, 47 önkormányzattal, mert az érintett, 25 ezer fő alattiak a teljes elvont összeget visszakapták 2 részletben, míg a nagyobbaknak a hivatalos megfogalmazás szerint „arányosan és méltányosan” jutott a pénzből. Utóbbi a gyakorlatban azt jelentette, hogy köztük úgy osztottak szét 23 milliárdot, hogy hogy a Fővárosi Önkormányzat és a 23 kerületi önkormányzat nem kapott semmit – egy újabb körben pedig bár papíron már más célra, de 6 kerületi önkormányzat kapott némi pénzt, ám ezek közül egy sem volt ellenzéki irányítású.

A mostani, a rezsiköltségeket érintő kompenzációs tárgyalássorozat annyiban más, hogy Balla immár kormánybiztosként tárgyalt és járta végig a 10 ezer fő feletti mintegy 120 önkormányzatot, de ezúttal nem azért húzták meg itt a határt, mert a kisebbek automatikusan megkapnák a többletrezsiköltségük teljes összegét. Az esetükben a kormányzati ítélet alapját az egy lakosra jutó iparűzésiadóerő-képesség adja, vagyis végső soron a helyi iparűzési bevétel nagysága: ahol ez több, ott az adóerő-képesség is nagyobb, így kevesebb kompenzáció jár majd – hogy mihez képest és mennyivel, azt nem tudni. A 10 ezer fősnél nagyobb önkormányzatok egy részével – ez a Fővárosi Önkormányzat és a 23 kerületi önkormányzat – ráadásul nem is Balla tárgyalt, hanem Láng Zsolt volt II. kerületi polgármester, jelenlegi kormánybiztos és fideszes képviselő. Azt azonban minden 10 ezer fősnél nagyobb önkormányzattól elvárta a kormány, hogy készítsenek „menedzsmenttervet”, benne a rezsiköltségeik fedezetének biztosítása, illetve a kiadások csökkentésére tervezett intézkedésekkel – ideértve a tartalékaik felélését és a vagyonuk kényszerű értékesítését is. Esetükben részben e menedzsmentterv, részben szintén az egy lakosra jutó iparűzésiadóerő-képesség lesz a kompenzáció számítási alapja – valahogyan.

Elég sok tehát a bizonytalanság, ám abban minden, a hvg.hu által megkérdezett polgármester egyetért, hogy az állami kompenzáció biztosan nem lesz elég a megnövekedett rezsiköltségeik fedezésére – igaz, ilyet, vagyis a plusz energiaköltség teljes átvállalását soha nem is ígért a kormányzat. Annyit ígértek, hogy igyekeznek enyhíteni az önkormányzatok terheit, de sokáig az erre fordítható keret összege sem volt biztos. Varga Mihály pénzügyminiszter december 20-án például az ATV kérdésére úgy becsülte, hogy az önkormányzati közvilágítás, a bölcsődék, óvodák, a közétkeztetés rezsiszámláira fordítható keret “valahol a 80 milliárd forint körül lesz”, majd a még a nyáron elfogadott 2023-as költségvetés “javított, átdolgozott” kiadásáról végül december 29-én megjelent kormányrendelet egy teljesen más – pozitívumként azonban jóval magasabb – összegről szólt. Eszerint

a rezsivédelmi alapban az “önkormányzatok kompenzációja” címen 144 658,9 millió forint szerepel.

A képet árnyalja azonban, hogy a másik érintett döntéshozó, Gulyás Gergely miniszter egy két nappal később, december 31-én az atv.hu-n megjelent interjújában már ismét a Varga által korábban említett 80 milliárdról beszélt, bár ő az “első körben” megfogalmazást használta, vagyis elképzelhető, hogy nem is egyszerre kapják meg a költségvetésben nekik szánt több mint 144 milliárd forintot az önkormányzatok. Gulyás azt mondta: “az első körben 80 milliárd forintot fogunk a települési önkormányzatoknak kifizetni”. Az egészen biztos, hogy sem a 80, de még a 144 milliárd sem elég az önkormányzati szféra – még a saját hatáskörben megtett, költségcsökkentő intézkedések utáni – pluszköltségeinek fedezetére, hiszen bár erről elég pontatlan becslések vannak, a legtöbb számítás szerint a helyhatóságok energiaköltsége a már 2022-ben sem kevés 200 milliárd forint háromszorosára, mintegy 600 milliárdra nőhet 2023-ban, vagyis mintegy 400 milliárd a fiskális lyuk, amit be kellene tömni.

Lesz, aki kimarad, de csak magát okolhatja

Az már most látszik, hogy a kompenzációs program több nem teljesen objektív, sőt szubjektív elemet is tartalmaz, de ettől függetlenül is már számos önkormányzat borítékolhatja, hogy egy fillért nem kap. A már említett szilveszteri interjúban ugyanis Gulyás Gergely miniszter utalt arra, hogy voltak nem együttműködő helyhatóságok, ők pedig semmi jóra nem számíthatnak. Ahogy fogalmazott: “Azok a budapesti kerületek, akik leültek tárgyalni a kormánnyal pártállásra való tekintet nélkül kapnak állami hozzájárulást a megnövekedett rezsiköltségeikhez.” Ellenzékiek is – tette világossá –, kivéve, ha hátat fordítottak a kormány képviselőjének. Merthogy – magyarázta – "azt joggal feltételezzük, hogy azok a kerületi vezetők nem igénylik a kormány támogatását, akiknek az országból egyedülálló módon nem volt fél órájuk arra, hogy Láng Zsolt kormánybiztossal egyeztessenek.” Gulyás elárulta, hogy több ilyen is volt: “összesen 6 ilyen kerület volt a 23-ból”.

“Nagyon drámai a helyzet, sőt rosszabb: katasztrófa”

– mondta a hvg.hu-nak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, aki a 32 ezer lakosú Gödöllő polgármestere is. Magyarázata szerint jól hangzik ugyan, hogy az önkormányzatok között szétosztanak 144 milliárd forintot kompenzációra, de egyrészt fogalmuk sincs, hogy egyenként mennyit és milyen mérlegelés, számítás alapján, másrészt ez nem sokra elég. “A gáz és a villany ára a tízszeresére nőtt, a távfűtésnél pedig annak örülhetünk, hogy az energiahivatal valamilyen okból ott éppen érvényesítette a csökkenő piaci árat és így nem a 16-szorosa lesz az ár az eddiginek, hanem csak a nyolcszorosa” – mondta Gémesi, aki az általa vezetett Gödöllő példáján szemléltette, mit jelent mindez: az évi 6,5 milliárdos költségvetéssel gazdálkodó városban a büdzsé 10 százalékát kiteszi az energiaár-emelés, hiszen számításaik szerint 640 millióval kell többet fizetni majd rezsire idén, mint 2022-ben. “Ennyi mozgástér semelyik önkormányzat költségvetésében nincs, főleg úgy, hogy nálunk is a kiadások 70-80 százaléka bérköltség, ami szintén emelkedik januártól” – mondta, hozzátéve: ennyit biztosan nem kapnak kompenzációban, ráadásul miközben a kormány az egyik kezével ad, a másikkal elvesz, hiszen növeli az önkormányzatok befizetési kötelezettségét is a központi költségvetésbe.

 

“Szolidaritási adóként Gödöllő idén egymilliárd forintot köteles fizetni, míg tavaly ez csak 700 millió volt, a teljes önkormányzati szféránál pedig a pluszteher mintegy 100 milliárd forint lesz” – mondta Gémesi, aki szerint így “alig kapnak vissza többet kompenzáció címén az önkormányzatok, mint amennyit pluszba be kell fizetniük”. Úgy vélte, “papíron a számok sok mindent elbírnak, csak éppen számos önkormányzat mínuszos költségvetést kénytelen csinálni, pedig ilyet a törvény nem enged, de majd kíváncsi vagyok, mivel dobják vissza tömegével a kormányhivatalok a költségvetési rendeleteket, hiszen a hiányt nem lehet betömni”. Ahogy minden önkormányzatnak, Gödöllőnek is február 15-ig el kell készítenie a költségvetését, Gémesi szerint egyelőre ebben odáig jutottak, hogy a kiadási oldalt látják, a bevéltelek, így például az állami kompenzáció összege még nem tervezhető, és “hogy ebből valahogy kihozzunk egy nullás költségvetést, ahhoz még a varázspálca is kevés: a költségeken húzni és csökkenteni kell, pedig már mindent levettünk, minden bezártunk, amit lehetett”.

“Vakon tapogatózunk, nem tudjuk mi lesz” – értékelte a hvg.hu kérdésére a kilátásokat az alig 2400 lakosú Jánoshida polgármestere. Eszes Béla elmondta, hogy nagyon sokk függ attól, mennyi kompenzációt kapnak az államtól, bár ez sem sokat javít azon, hogy az idei, még tervezés alatt álló költségvetésük “már így is ezer sebből vérzik”. Pedig állítása szerint már így is mindenen spórolnak, a költségek csökkentése érdekében megtették, amit tudtak. “Hallom, hogy Magyarország előre megy, hát mi itt Jánoshidán úgy megyünk előre, hogy leállítottunk, összevontunk, amit csak tudtunk, amit lehet, azt már fával fűtjük, de a fáért is fizetni kell” – mondta. A polgármester hozzátette: a kaotikus helyzetet mi sem jellemzi jobban, hogy bár intézményeik többségében már fával fűtenek, a szolgáltatótól a jelzéseik ellenére “még mindig jönnek a százezres számlák, már több millió forintnyi összegyűlt, de csak áprilisban lesz éves leolvasás, addig elvárnák, hogy fizessük be, pedig nem is fogyasztottunk, hát mi nem fizetjük, hanem gyűjtjük a számlákat”. Bár szavai szerint “most semmi sem kiszámítható, mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy csődbe menjünk, ezt talán fideszes vezetésű települések megengedhetik abban bízva, hogy őket a kormány könnyebben kisegíti ebben az esetben”.

Nem túl optimista a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke sem. Schmidt Jenő – aki a mintegy 4300 lakosú Tab település kormánypárti polgármestere – konkrétumokat nem tud, és ő is bizonytalanságok miatt aggódik, mindenesetre úgy saccol, hogy a módosított 2023-as költségvetésben rendelkezésre álló 144 milliárdos kompenzációs keret felén osztozhatnak a 10 ezer fősnél nagyobb települések, a kisebbek pedig a másik felén, de arról, hogy pontosan milyen szempontok alapján kaphat ki mennyit, arról neki sincs fogalma sem. A hvg.hu-nak azt mondta, az általa vezetett településen az önkormányzat energiaszámlái tavaly 50 milliót tettek ki, idén ez felkúszhat akár 120 millióra is, miközben tőlük is többet von el szolidaritási adó címén az állam: a tavalyi 90 millió helyett 110 milliót. “Ha szerencsém van. Ebből a pluszban elvont pénzből kapok majd vissza valamennyit” – magyarázta.

Mindenkinek a maga problémája a legnagyobb, és nyilván a település költségvetésének nagysága sem mindegy, de például a Fővárosi Önkormányzatnak nem néhány tízmilliós, hanem inkább néhány tízmilliárdos költségvetési lyukat kellene betömni. Hogy pontosan mekkorát, azt a hvg.hu kérdésére Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes nem tudta pontosan megbecsülni, ahogy annak megsaccolására sem vállalkozott, hogy mennyi kompenzációt kaphat a főváros, de úgy vélte: több részletben lenne szüksége az önkormányzatoknak erre a pénzre az év közben formálódó energiaköltségek figyelembevételével, mert például a fővárosnál is a már leszerződött energiamennyiség nagy része sem fix árú, így nem is tudja a pluszkiadásait előre megbecsülni. Hozzátette: amikor Láng Zsolttal tárgyaltak, semmilyen konkrét ígéretet nem kaptak. Ami a várakozásokat illeti, fontos jelzés lehet a főváros számára, hogy a még tavalyi évre, a fővárosi közösségi közlekedés megemelkedett energiaköltségére kért 14 milliárd forintos állami kompenzációért is hiába kilincseltek. Sőt: nemcsak, hogy pénzt nem ad a kormány az ellenzéki vezetésű fővárosnak, még hitelt sem enged nekik felvenni, amivel lélegzethez jutnának.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnökség a honlapján közzétette, hogy melyik településnek mennyi pénzt juttatnak:

Kiadta a kormány, melyik település mekkora energiatámogatást kap

A legtöbb pénzt Debrecen kapja, oda több mint hárommilliárd forintot utal a kormány. Összesen 44 milliárd forint energiatámogatást szór ki a kormány a tízezer lakos feletti településeknek - jelentette be hétfőn este a Miniszterelnökség.

Pénzt nem ad a kormány Budapestnek, és azt sem engedi, hogy eladósodjon

Összesen 62 milliárd forintnyi hitel felvételét kérte a főváros a kormánytól, ám a kabinet nem járult hozzá, hogy 32 milliárdot az önkormányzat, másik 30 milliárdot a BKV vegyen fel.