Az alaptörvény-ellenes helyzetet okozó jogalkotói mulasztások között van olyan, amelyet már tíz éve rendezni kellett volna – derül ki az Alkotmánybíróság honlapján megjelent táblázatból.

Vannak olyan alkotmányjogi panaszok, amelyek vizsgálata során kiderül, hogy nem azzal van baj, amit a kifogásolt jogszabály tartalmaz – ezért az Ab nem semmisíti meg a szöveget –, hanem azzal, ami hiányzik belőle. Ilyenkor a testület határidőt szab, ameddig az Országgyűlésnek pótolnia kell(ene) az alaptörvény-ellenes helyzetet okozó jogalkotói mulasztást. Jelenleg húsz ilyen határozat van, amelyet a parlament, illetve a jogalkotásért felelős Igazságügyi Minisztérium nem hajtott végre. Ezek közül 16 a 2010 utáni, kétharmados Fidesz–KDNP-többségű Országgyűlés időszakára esik, annak ellenére, hogy az említett határozatokat többnyire már olyan Ab hozta, amelynek tagjait csaknem kizárólag a kormánypártok jelölése és szavazatai alapján választották meg.

2011-ben ugyanis a jelölés módját megváltoztatva megszüntették a megegyezési kényszert az ellenzékkel.

A legrégibb mulasztás arra vonatkozik, hogy az állami tulajdonban álló erdőingatlanokra bejegyzett vagyoni értékű jogok jogosultjai az ingatlanok forgalomképtelenné nyilvánítása következtében megfelelő biztosíték nélkül maradtak. 2013 nyaráig kellett volna elfogadni az ezt rendező paragrafust.

További témák:

• nincs kellő garancia a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzésére;
• nincs eljárás az egyházi törvényben előírt határidő túllépésének esetére (ez az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvéreközösség ügyében született, ahol az Országgyűlés nem volt hajlandó napirendre tűzni a törvény alapján benyújtott határozati javaslatot az egyház elismeréséről);
• nem alkották meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat;
• az elektronikus hírközlésről szóló törvényt összhangba kellett volna hozni a magánszféra és a személyes adatok védelmének alkotmányos elvárásaival. Ez utóbbinak a határideje csak 2022 végén járt le, de más esetekben évek óta tart a mulasztás.

Négy ügyben még régebben tart a halogatás. 1996-ban mondta ki az Ab, hogy a magyar állam az 1947-es párizsi békeszerződésben vállalt kötelezettség ellenére nem kártalanította a magyar állampolgárokat a II. világháború győztes országaiban elvett javaikért. Ezt még a Horn-kormány idején kellett volna pótolni 1998-ig, de az utódok se törődtek vele.

Az Ab-nak joga van jogszabályokat vagy azok egyes részeit megsemmisíteni – ezt 2022-ben 9 esetben tette meg –, és ez a kihirdetéssel hatályba lép, a törvényhozó nem tehet ellene semmit. Bele viszont nem írhatnak a törvénybe az alkotmánybírók, csak a törvényhozót szólíthatják fel a mulasztás pótlására, de ennek kikényszerítésére nincs eszközük. Tehát ha az Országgyűlés nem törődik az Ab-határozattal, akkor az alaptörvénysértő helyzet fennmarad.

Az Ab honlapján további érdekes statisztikai táblázatok is megjelentek a 2022-es döntésekről.