Veszélyek kora – ez, a kormányzati kommunikációban már hosszú ideje mantrázott szlogen lesz a mottója és rendező elve a kormányfő február 18-i, szombati évértékelőjének. Az ötlet és az első említés természetesen Orbáné, aki miniszterelnöki eskütételét követő parlamenti beszédében, tavaly májusban már használta ezt a szófordulatot.

Orbán Viktor szerint a veszélyek korát éljük – erre fűzi majd fel mondandóját

AFP / Kisbenedek Attila

Az utóbbi hetekben a fél kormány kezdte ugyenezt ismételgetni: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől kezdve Varga Judit igazságügyi miniszteren át Szijjártó Péter külügyminiszterig. Úgy tűnik, a kommunikációs stratégia szerinti leosztás alapján a helyzetértékelésre válaszul

az erős, határozott vezető képében fellépő miniszterelnök lesz az, aki a veszélyek korában a szombati évértékelőn megnyugtat, utat mutat és megoldást kínál majd.

Ez persze aligha meglepő azok után, hogy Orbán már jó ideje, rendszeresen posztol a Facebookon arról: a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a veszélyek korában megvédje a magyar embereket, a rezsicsökkentést, a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a munkahelyeket, vagyis leginkább mindent.

Log in or sign up to view

See posts, photos and more on Facebook.

A mostani, huszonnegyedik Orbán-évértékelő már az Ukrajnában csaknem egy éve zajló háború és a gazdasági válság árnyékában hangzik majd el, bár tény, hogy egyúttal egy újabb kétharmados parlamenti többséget eredményező, győztes választás után is. Utóbbi tény ellenére a kormányfő beszéde inkább komor hangulatú lehet majd, még ha a fő célja a bátorítás és a remény is lesz.

Orbán Viktor a 2022-es évértékelő beszédén

Túry Gergely

A mostani helyzet, a veszélyek kora ugyanakkor kiváló alkalom lesz arra, hogy a kizárólag a saját táborába tartozó, egy-egy jó mondatát heves tapssal jutalmazó, válogatott közönsége előtt Orbán Viktor – a már tavaly is fegyvert emlegető tavalyi beszéd után – előadja azt, amit a legjobban kedvel: még ha üres is, de teátrális, de jól hangzó frázisokat puffogtató, kedélyes vezetőt, aki

rettenthetetlen utcai harcosként megvédi az övéit – az ellenzékkel, Brüsszellel, de ha kell, akkor az egész hanyatló nyugattal szemben is.

Orbán háborúit nézve egy kérdésünk maradt: De sikerült?

Orbán Viktornak évtizedek óta lételeme a küzdés, a vetélkedés, sőt jó ideje ez már harc és háború. Támadó középpályásból vezénylő tábornokká vált, és nem fárad bele: ellenzékben és kormányon is vélt vagy valós ellenfeleiből kovácsol politikai tőkét, szüntelenül „lőporfüstöt szagol". Összegyűjtöttük Orbán és a Fidesz régi és új ellenségeit, hogy lássuk, ki áll nyerésre a csatákban.

A biztató szavakon és a Fidesz-tábor kádári nosztalgiájára építő atyáskodó, gondoskodó állam ígéretén kívül nagy újdonságra azonban nem érdemes számítani. Egy jelentős, sokak helyzetét befolyásoló érdemi intézkedésnek például olyan költségvetési vonzatai lennének, amilyet a sokadszorra átírt és mozgásterében kifeszített büdzsé már aligha bírna el.

De azért sem várható nagy bejelentés, mert úgy tűnik, hogy – szemben például a 2022-es választások előtti időszakkal – politikailag nincs is rászorulva most a Fidesz-kormány az osztogatásra vagy éppen arra, hogy mondjuk egy költséges presztízsberuházást indítson. Ha megfigyeljük, a nagy bejelentések egyébként már évek óta elmaradoztak Orbán évértékelőiből.

Az Orbán-évértékelő arcai - fotógaléria

Bencsiktől Váriig - lefotóztuk az évértékelő beszéd közönségét.

A tavalyi évértékelőn például már csak arra futotta a kormányfőtől, hogy megígérte, újabb három hónappal meghosszabbítják a benzinárstopot (amit azóta kivezettek). Pedig korábban az ilyen események gyakran szolgáltak nagy döntések és tervek díszletéül, elég arra gondolni, hogy

• az első alkalommal, 1999-ben nem kevesebb, mint 37 ígéretet tett beszédében Orbán,
• a 2002-es választási évben ígért Duna-hidat, új nyugdíjrendszert és az átlagkereset megduplázását,
• 2010-ben aztán ígért a kormányfő tíz év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot,
• 2013-ban "magyar világnemzetet” és hogy “a családok életszínvonalát az EU-átlag fölé visszük”,

Az ígéretek a 2010-es évek közepére fogytak el. Jöttek a harcias fordulatok és annak hangsúlyozása, hogy mitől akarja Orbán megvédeni a magyarokat. Így hangzott el 2015-ben, hogy “harcolni csak együtt lehet", majd 2016-ban a “népvándorlás” megakadályozásának ígérete arra hivatkozva, hogy „nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni”. Utóbbit mondjuk nem is kell, van saját homofóbiánk itthon, amit maga a kormány is gerjesztett a “gyermekvédelmI” törvénnyel.

Hogy a többi évben mi hangzott el Orbán változatos hosszúságú és érzelmi töltetű évértékelő beszédeiben, azt az alábbi összeállításunkban elemeztük a tavalyi beszéd előtt. Ebben összeszedtük, melyik kulcsszó, tételmondat miért volt érdekes, melyek voltak Orbán szállóigévé vált bonmot-jai. Jó tudni, hogy Orbán eddig nem lépett színpadra nyakkendő nélkül, miközben a díszlet is változott: a zongorától és a szimpatizánsoktól jó ideje az egyre szaporodó számú zászlók vették át a terepet.

23 éve műsoron tartják az Orbán Show-t

Egy év kihagyás után ismét tart évértékelőt Orbán Viktor. Visszaidézzük, hogy az 1999 óta elmondott beszédei közül melyik volt a leghatásosabb, a legszenvedélyesebb, a legrövidebb, és melyikben ígérte a legtöbbet. Kiderül az is, hogyan szaporodtak meg a színpadon a szónok mögött álló zászlók.