Vezérkari főnök: A béke érdekében vissza kell hozni a háborús kultúrát a Magyar Honvédségen belül

A Honvéd Vezérkar egy hete kinevezett főnöke, Böröndi Gábor altábornagy az M1-en kedd reggel az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult – mondta –, de nem „fogták meg” időben békefolyamattal, és ez elvezetett a II. világháborúig.

„Egy átlagember azt mondja, remélem nem lesz háború, de egy hadsereget nem lehet a reményre építeni. A hadsereget arra kell felkészíteni, hogy egy háborút sikeresen meg tudjon vívni” – jelentette ki, hozzátéve: ugyanakkor „minden folyamatnak abba az irányba kell mutatni, hogy békével megállítsuk az eszkalációt”.

Vér, könny, sírás, veríték, fájdalom – ez az út vezet az ütőképes honvédséghez az új vezérkari főnök szerint

Lelkesítő beszédet mondott Böröndi Gábor az első általa vezetett honvédségi állománygyűlésen. Változást, ütőképes honvédséget ígért, és hogy bízik a katonákabam hogy képesek lesznek véghez vinni ezt a várható fájdalom ellenére is. Azt is elárulta, mit kell mondani, ha esetleg valakit zavar a honvédségi aktivitás: ha átmegy a Gripen a falu fölött, az a szabadság hangja.

Böröndi Gábor szerint az orosz–ukrán háború tapasztalatait be kell építeni a felkészítésbe. „A magyar katonák kiemelkedően helyt álltak Afganisztánban, Irakban, Koszovóban, de ott a légvédelem, drónalkalmazás, amit most látunk az orosz–ukrán háborúban, még nem jelentek meg” – folytatta az altábornagy. Szerinte „bizonyos szempontból megkopott ez a tudás”. A harcászati elemeket, zászlóalj dandárokat „fel kell emelnünk egy magasabb szintre, össze kell kovácsolni”, a honvédségnek képesnek kell lennie országvédelmi feladatok végrehajtására, illetve a NATO kötelékben ugyancsak az ország területének megvédésére” – közölte.

Kitért arra, hogy sokan félreértették, amit a parlamenti meghallgatáson mondott a nukleáris elrettentésről.

Nem azt mondtam, hogy Magyarországnak ebben szerepe van, hanem hogy meg kell érteni azt a logikai láncolatot, amelyre Európa biztonsága épül”

– magyarázta. Úgy folytatta: Oroszország atomhatalom, és a NATO-nak vannak olyan tagjai, amelyek atomhatalmak. Európa alapvető biztonsági garanciáját a nukleáris elrettentés biztosítja, hiszen mindkét fél tudja, hogy ha „belépünk egy eszkalációba, az „zero game”, annak nincs nyertese”.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon kiemelt fontosságú a tartalékos állomány felépítése. „Ők a mi nagyköveteink az adott térségben, községben, rajtuk keresztül érjük el az állampolgárokat” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a legjobb kiképzést, felkészítést kell kapniuk, „élményszerűvé kell tenni a kiképzést”, ennek eleme, hogy a hétvégén tartott gyakorlaton éleslövészetet hajtanak végre. Jelezte azt is, hogy a hétvégi gyakorlatokon részt vevők számát a mostani háromszáz-négyszázról két-háromezerre tervezi emelni.

Háborús- és drónkultúra

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is nyilatkozott a vezérkari főnök. A háborús eszkalációról azt mondta, „ha nem is érint közvetlenül bennünket, csak a közvetlen környezetünket, akkor is olyan biztonsági kihívások lesznek, amelyekre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie”.

Vissza kell hozni a háborús kultúrát a Magyar Honvédségen belül, pont a béke érdekében.”

Úgy fogalmazott: „a háború olyan műfaj, hogy ott nincs második helyezett”. Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága az első, a Magyar Honvédségnek ezt kell garantálnia, „vissza kell mennünk a gyakorlótérre, magasabb szintre kell emelnünk a felkészítést, kiképzést és a harcászati vezetést”.

„Szittya, rugalmas szervezetű megközelítésről" is beszélt a vezérkari főnöknek jelölt Böröndi Gábor

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság szemrevételezte a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt Böröndi Gábort, és, Novák Elődöt leszámítva, meg volt vele elégedve. Böröndi a harmadik vezérkari főnök lehet két éven belül.

Beszélt arról is, hogy le kell vonni az orosz–ukrán háború eddigi tanulságait, például a felderítés, hírszerzés fontosságát, és a mélységi tűzcsapások jelentőségét, amivel az utánpótlási vonalakat lehet megbontani. „Az ukrán légvédelem, a nyugati technológiával megerősítve pajzsként védi az ukrán légteret” – emelte ki, majd úgy fogalmazott: vissza kell térni az összfegyvernemi harchoz, meg kell erősíteni a felderítési képességet és be kell hozni „a drónkultúrát”.

Azt mondta: „peremvonalban lévő ország vagyunk a NATO szempontjából”. Hét-nyolcszáz kilométer mélységet jelent a felderítési képesség, mert „ami már a határhoz érkezett”, arra a reagálási idő csökken – magyarázta, hozzáfűzve, hogy a magyar katonai felderítés, hírszerzés rendelkezik azzal az emberi és technikai erőforrással, amely megfelelő „előrelátást” biztosít.

Ruszin-Szendi Romulusz az arcát adta a tisztogatáshoz, amelynek most ő is áldozata lett

A vezérkari főnök menesztésére már januárban számítani lehetett – ezt állítják a honvédség belső ügyeit ismerő forrásaink –, mert a honvédségen belüli akkori tisztogatásokban a saját emberei is elvéreztek. Utódját, Böröndi Gábort „NATO-kompatibilis”, „nem oroszbarát”, ugyanakkor a Fideszben jól fekvő katonaként emlegetik.