Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Honvéd Vezérkar egy hete kinevezett főnöke, Böröndi Gábor altábornagy az M1-en kedd reggel az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult – mondta –, de nem „fogták meg” időben békefolyamattal, és ez elvezetett a II. világháborúig.
„Egy átlagember azt mondja, remélem nem lesz háború, de egy hadsereget nem lehet a reményre építeni. A hadsereget arra kell felkészíteni, hogy egy háborút sikeresen meg tudjon vívni” – jelentette ki, hozzátéve: ugyanakkor „minden folyamatnak abba az irányba kell mutatni, hogy békével megállítsuk az eszkalációt”.
Vér, könny, sírás, veríték, fájdalom - ez az út vezet az ütőképes honvédséghez az új vezérkari főnök szerint
Böröndi Gábor szerint az orosz–ukrán háború tapasztalatait be kell építeni a felkészítésbe. „A magyar katonák kiemelkedően helyt álltak Afganisztánban, Irakban, Koszovóban, de ott a légvédelem, drónalkalmazás, amit most látunk az orosz–ukrán háborúban, még nem jelentek meg” – folytatta az altábornagy. Szerinte „bizonyos szempontból megkopott ez a tudás”. A harcászati elemeket, zászlóalj dandárokat „fel kell emelnünk egy magasabb szintre, össze kell kovácsolni”, a honvédségnek képesnek kell lennie országvédelmi feladatok végrehajtására, illetve a NATO kötelékben ugyancsak az ország területének megvédésére” – közölte.
Kitért arra, hogy sokan félreértették, amit a parlamenti meghallgatáson mondott a nukleáris elrettentésről.
Nem azt mondtam, hogy Magyarországnak ebben szerepe van, hanem hogy meg kell érteni azt a logikai láncolatot, amelyre Európa biztonsága épül”
– magyarázta. Úgy folytatta: Oroszország atomhatalom, és a NATO-nak vannak olyan tagjai, amelyek atomhatalmak. Európa alapvető biztonsági garanciáját a nukleáris elrettentés biztosítja, hiszen mindkét fél tudja, hogy ha „belépünk egy eszkalációba, az „zero game”, annak nincs nyertese”.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon kiemelt fontosságú a tartalékos állomány felépítése. „Ők a mi nagyköveteink az adott térségben, községben, rajtuk keresztül érjük el az állampolgárokat” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a legjobb kiképzést, felkészítést kell kapniuk, „élményszerűvé kell tenni a kiképzést”, ennek eleme, hogy a hétvégén tartott gyakorlaton éleslövészetet hajtanak végre. Jelezte azt is, hogy a hétvégi gyakorlatokon részt vevők számát a mostani háromszáz-négyszázról két-háromezerre tervezi emelni.
Háborús- és drónkultúra
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is nyilatkozott a vezérkari főnök. A háborús eszkalációról azt mondta, „ha nem is érint közvetlenül bennünket, csak a közvetlen környezetünket, akkor is olyan biztonsági kihívások lesznek, amelyekre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie”.
Vissza kell hozni a háborús kultúrát a Magyar Honvédségen belül, pont a béke érdekében.”
Úgy fogalmazott: „a háború olyan műfaj, hogy ott nincs második helyezett”. Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága az első, a Magyar Honvédségnek ezt kell garantálnia, „vissza kell mennünk a gyakorlótérre, magasabb szintre kell emelnünk a felkészítést, kiképzést és a harcászati vezetést”.
„Szittya, rugalmas szervezetű megközelítésről" is beszélt a vezérkari főnöknek jelölt Böröndi Gábor
Beszélt arról is, hogy le kell vonni az orosz–ukrán háború eddigi tanulságait, például a felderítés, hírszerzés fontosságát, és a mélységi tűzcsapások jelentőségét, amivel az utánpótlási vonalakat lehet megbontani. „Az ukrán légvédelem, a nyugati technológiával megerősítve pajzsként védi az ukrán légteret” – emelte ki, majd úgy fogalmazott: vissza kell térni az összfegyvernemi harchoz, meg kell erősíteni a felderítési képességet és be kell hozni „a drónkultúrát”.
Azt mondta: „peremvonalban lévő ország vagyunk a NATO szempontjából”. Hét-nyolcszáz kilométer mélységet jelent a felderítési képesség, mert „ami már a határhoz érkezett”, arra a reagálási idő csökken – magyarázta, hozzáfűzve, hogy a magyar katonai felderítés, hírszerzés rendelkezik azzal az emberi és technikai erőforrással, amely megfelelő „előrelátást” biztosít.
Ruszin-Szendi Romulusz az arcát adta a tisztogatáshoz, amelynek most ő is áldozata lett
A vezérkari főnök menesztésére már januárban számítani lehetett - ezt állítják a honvédség belső ügyeit ismerő forrásaink -, mert a honvédségen belüli akkori tisztogatásokban a saját emberei is elvéreztek. Utódját, Böröndi Gábort „NATO-kompatibilis", „nem oroszbarát", ugyanakkor a Fideszben jól fekvő katonaként emlegetik.
