Az Európai Unió támogatottságával kapcsolatos közvélemény-kutatások eredményei jól hangzanak ugyan, de mindenképpen szükséges azokat árnyalni – állítja Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions igazgatója. A szakember szerint ugyanakkor az euroszkeptikus retorikának egyértelműen vannak hatásai, különösen a kormánypárt táborában.

A közvélemény-kutatásokban, ha azt kérdezik az állampolgároktól, hogy milyen hátrányai vannak az uniós tagságnak, akkor rendre olyan válaszokat adnak, amelyek a kormányzati média szalagcímeiben is szerepelnek. A szakember szerint az előnyöknél azonban nincsen nagy különbség a szavazók között:

szinte mindenki az uniós pénzeket és az azokból következő gazdasági fejlődést tartja a legfontosabbnak.

A jelenlegi háborús környezetben egyébként nem elhanyagolható európai értékek viszont nem igazán érdeklik a magyarokat: azokból nem származik kézzelfogható személyes anyagi előny. Ha a magyarok szerint a tagság legfontosabb hozadéka az uniós pénz, akkor felmerül a kérdés, hogy az uniós pénzek befagyasztása mellett meddig lehet vonzó a tagság. „Veszélyes pillanatban vagyunk, és óriási jelentősége lesz a blame game-nek, tehát hogy kinek a hibája, ha továbbra sem érkezik meg a pénz. A Fidesz egyértelműen úgy próbálja beállítani, hogy ez büntetés a kormánypárt különutas politikája miatt. Azért, mert más álláspontot képvisel például a migrációs politikában vagy az LMBTQ-ügyekben” – mondja Bíró-Nagy. Véleménye szerint már elkezdődött az EU hibáztatása a gazdasági nehézségekért, és ha a Fidesz valóságértelmezése kerekedik felül – ami a propagandagépezetével megtolva könnyen elképzelhető –, akkor

nagyobb veszély fenyegeti Magyarország uniós tagságának támogatottságát, mint bármikor az elmúlt 20 évben.

A teljes interjút, amelyből többek között kiderül még, hogy mi a legveszélyesebb tényező, ami a Brexit mintájára Magyarországot is a kilépés felé sodorhatja, a HVG e heti lapszámában és a hvg360-on olvashatja.

HVG