Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
"A közvetlen szomszédunkban, Ukrajnában dúló háború ránk is hatással van, és olyan demográfiai visszaeséssel és kihívásokkal szembesülünk, amelyekkel még korábban soha" – mondta Novák Katalin csütörtökön az ENSZ katasztrófák kockázatainak csökkentéséről szóló konferenciáján. Az elnök felhívta a figyelmet az Európát jelenleg érintő súlyos kihívásokra, amelyek között a világjárványt, az erdőtüzeket, áradásokat és a háborút emelte ki.
Novák szerint annak, hogy a következő generációnak reményteli jövője legyen, két elengedhetetlen feltétele van: a béke és az erős családok, amelyekben a gyerekek megtanulhatják, hogyan vigyázzanak saját környezetükre és hogyan segítsenek a bajbajutottakon.
"A következő nemzedékeknek a remény jövőjét nyújtsuk, ne a háborút” – tette hozzá, majd Ferenc pápa magyarországi látogatásán elmondott szavait idézve mondta, hogy „egy bölcsőkkel, és nem sírokkal teli jövőt” kell építeni.
Novák Katalin kiemelte, hogy 2017-es indulása óta a Hungary Helps program 54 országban, több mint százmillió dollár értékben mintegy 300 humanitárius és rehabilitációs programot támogatott, példaként a februári törökországi földrengést, a tavalyi pakisztáni árvizeket és a horvátországi földrengést hozta.
Beszéde végén feltette a költői kérdést, hogy kinek szeretnénk megmenteni a földet, ha nem a következő generációnak, végül elmondta együtt még többet tehetünk egy biztonságos és fenntartható jövő kiépítése érdekében.
