Furcsa háttérbeszélgetést tartott pénteken az MSZP egyik társelnöke, Kunhalmi Ágnes a független lapok, tévék újságíróinak. Bár a meghívóban még az állt, hogy Kunhalmihoz Tóth Bertalan, a párt parlamenti frakcióvezetője is csatlakozni fog, végül ő meg sem jelent, a néhány percre felbukkanó Komjáthi Imre társelnök pedig nem maradt ott Kunhalmival. Így Kunhalmi egyedül prezentálta, hogy miért tolja az MSZP hónapok óta azt a tervet, amiből rajtuk kívül egyetlen ellenzéki párt sem kér:

közös indulást 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokon.

Kunhalmi az erre vonatkozó újságírói kérdésre határozottan tagadta, hogy csak azért propagálnák a közös ellenzéki indulást, mert rövid, és középtávon csak ez garantálja az MSZP életbenmaradását. Állította, hogy csak azért szeretnék igazán a közös indulást, mert

2024 nélkül nincs 2026, hiszen ha az ellenzéket a jövő évi választásokon szétveri a Fidesz, akkor az képtelen lesz együtt megerősödni 2026-re.

„Az ellenzék mindent megpróbált” – mondta a párt társelnöke – „mindent, egy dolgot kivéve: a két választás közötti összefogást”. Az ellenzék az ő felfogása szerint mindig választásokra fogott össze, azonban két választás között egymás ellen politizáltak a pártok, emiatt pedig képtelenek voltak magukat fölépíteni. Ezen akarnak változtatni.

Így a sajtónak pénteken villantottak egy konkrétnak tűnő programot, amit a többi ellenzéki párttal már januárban ismertettek. Kunhalmi elmondása szerint a január 30-án kiküldött szocialista levél után eleinte több egyeztetés is volt az ellenzéki pártok között egy esetleges, 2024-es közös indulásról, azonban ezek az egyeztetések elhaltak. Azóta csak informális kapcsolat van az ellenzéki pártok között.

A programmal az MSZP azt szeretné elérni, hogy az ellenzéki pártok mindkét 2024-es választáson, vagyis az európai parlamentin és az önkormányzatin is közösen induljanak. „Ellenzék ugyanis nincs, csak ellenzéki pártok” – magyarázta Kunhalmi. Rendszerellenzék akkor lesz, ha ezek az ellenzéki pártok összefognak, ezzel pedig az Európai Parlamentben szerintük akár ugyanannyi képviselője is lehet az egyesült ellenzéknek, mint ahány a Fidesznek van.

A pénteken kiosztott dokumentumban konkrét dátumok is szerepelnek: az MSZP azt szeretné, ha az ellenzék a közös jelölteket 2023. november 30-ig megnevezné, ugyanígy november 30-ig közös listát állítanának az EP-választásra. Visszahoznák a pártok által rengeteget kritizált előválasztást, így olvasatuk szerint ahol nem tudnak a pártok dönteni a közös jelöltről, ott dönthetnének a választók.

Kunhalmi állítja:

a közös listának van felhajtóereje, a közvéleménykutatások szerint pedig a választók többsége is azt szeretné, hogy a pártok közösen induljanak.

Ennek az állításnak az igazolására egy friss Závecz-mérést is hozott, miszerint az önkormányzati közös indulást az ellenzéki választók 79,71, míg az EP-választáson való közös indulást a szavazók 76,43 százaléka támogatná. A kettő pedig a szocialisták szerint egymás nélkül nem megy: szerintük lehetetlen helyzetet és sikertelen kampányt hozna, ha egyszerre kellene elmagyarázniuk a választóknak azt, hogy önkormányzati szinten szövetségesek a pártok és közös jelölteket állítanak, azonban az EP-választásokon egymás ellen indulnak.

Most mégis ez tűnik realitásnak: ahogy Budapesten valószínűleg Karácsony Gergely mögé fog felsorakozni az ellenzék, úgy vidéken is valószínűleg a helyben legnépszerűbb arcokat fogják támogatni. Vannak kérdéses városok, például Eger, ahol egyelőre nem tudni, hogy Mirkóczki Ádám annak ellenére is megkapja-e az ellenzék támogatását, hogy amúgy szembefordult a saját szövetségeseivel, de a legtöbb városban Kunhalmi szerint ez lesz az érvényes modell.

Kunhalmi szerint az EP választások tétje, hogy Orbán Viktor túlnyerheti magát. Ha az ellenzék szavazatai szétszóródnak, az MSZP szerint Orbán akkora legitimációt érezhet majd maga mögött, amivel megpróbálhatja egyesíteni az EU szélsőjobboldali erőit, ezzel jelentősen gyengítve az Európai Uniót úgy a kelettel, mint a nyugattal szemben.

A szocialisták társelnöke azzal a visszatérő állítással sem ért egyet, hogy az EP-választás az ellenzéki térfél tisztulásához vezetne. Erre példaként a 2019-es európai parlamenti választásokat hozta, hiszen akkor is voltak kispártok, például az LMP, amik nem tudtak kijutni az európai parlamentbe, mégsem tűntek el a politikából, sőt, mára parlamenti frakciójuk van.

Ha nem jön össze az összefogás, az MSZP-nek arra az esetre is van terve: elindulnak ők is egyedül az EP-n. Az önkormányzati választáson viszont megpróbálják a legjobb jelölteket támogatni, Karácsony Gergely például számíthat arra, hogy támogatni fogják Budapesten.

„Gergely jól vizsgázott”

– magyarázta Kunhalmi.

A politikus a pénteki háttérbeszélgetésen többször is úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem demokrácia, azonban arra a kérdésre egyértelműen nem tudott válaszolni, hogy ha valóban autokrata rendszer van Magyarországon, akkor miért reménykednek abban, hogy demokratikus úton meg tudják dönteni a Fideszt.

A budapesti helyzetet, a főpolgármester-választás lehetséges kimenetelét a hvg360-on elemeztük részletesen:

Van-e elég Fidesz-szavazó Budapesten, hogy legyőzzék Karácsony Gergelyt?

Egyelőre nem tudjuk, ki lesz a főpolgármester kihívója jövő júniusban, az viszont biztos, hogyha a Fidesz és az ellenzék között kell választania a budapestieknek, jelentős hátrányból indul a kormánypárt. A versenyt egyedül Karácsony veszítheti el, olyat már láttunk az előválasztáson, és ha a Fidesznek fontosabb, hogy béna kacsát csináljon az ellenzéki főpolgármesterből, az sikerülhet neki.