Nem válaszolt Szijjártó Péter levelére a svéd külügyminiszter – árulta el az atv.hu-nak a magyar politikus.
A külgazdasági és külügyminiszter még szeptemberben írt kollégájának, melyben arra a magyar kormánnyal szemben kritikus hangokat megszólaltató svéd oktatóvideóra reagált, amely ugyan még 2019-ben készült, de a magyar kormánypárti politikusoknak csak most, 2023-ban jutott eszükbe felháborodni fel rajta. Szijjártó ezzel kapcsolatban figyelmeztette Tobias Billströmöt, nem szabad meglepődnie azon, ha a magyar képviselők sértésnek tekintik, hogy antidemokratikusnak vagy tekintélyelvűnek ítélik meg őket.
„Biztos vagyok benne, hogy érti a két jelenség közötti ellentmondást: önök sürgetik országgyűlési képviselőinket, hogy ratifikálják az önök NATO-csatlakozását, miközben továbbra is azzal vádolják őket, hogy lerombolták a magyarországi demokráciát. (…) Ez az ellentmondás most még inkább kiéleződött, és cseppet sem segíti az ön folyamatos követelésének teljesítését” – írta Szijjártó.
A svéd NATO-csatlakozás ratifikációja már több mint másfél éve húzódik, úgy, hogy időközben a finn NATO-csatlakozást megszavazta a parlament, a svéd javaslatot pedig már Erdogan török elnök is tovább küldte az ankarai nemzetgyűlésnek.
Szijjártó a lapnak arról beszélt, nem lepődött meg a válasz elmaradásán.
„Jól látszik a svédek hozzáállása, hogy nem is akarnak reagálni, ami szerintem baj” – fogalmazott a politikus, aki szerint
ez is egyfajta tiszteletlenség, ami nem segíti a folyamatot”.
A külgazdasági és külügyminiszter megerősítette, hogy a Türk Tanács ülésén Asztanában a török külügyminiszter kollégájával beszélt a svéd NATO-csatlakozásról, „de ő sem tudott időpontot mondani”, mivel a kérdés „ott sem kormányzati, hanem nemzetgyűlési hatáskör”. Arra, hogy az érvényes-e még, hogy „nem mi leszünk az utolsók” a ratifikálással, Szijjártó Péter úgy reagált: „természetesen, ha ezt mondtuk, akkor ehhez tartjuk is magunkat”.
