Százból alig kilenc elítélt kapott olyan autogramot tavaly a köztársasági elnöktől, ami számára a szabadságot jelentette. Mégis, ez a 8,97 százalékos kegyelmezési arány is kimagasló. Az igazságügyi tárca 2023-as összesítése szerint ráadásul nemcsak az arányszám magas, hanem az államfői kegyelemben részesítettek száma is. A 9 százalék ugyanis tavaly 40 embert jelentett.

Tavaly 446 elítélt kérelméből hagyott jóvá 40-et Novák Katalin köztársasági elnök, ez a 40 pedig abszolút értéken az elmúlt 19 év rekordja. Utoljára 2004-ben volt több, 41 pozitív elnöki kegyelmi döntés, ám akkor kérelemből csaknem háromszor annyi, 1266 volt. Így abban az évben – ekkor Mádl Ferenc volt az államfő – a jóváhagyott kérelmek aránya alacsonyabb, 3,24 százalék volt.

A tavalyi 8,97 százalékos jóváhagyási aránnyal Novák Katalin a 19 évesnél is régebbi rekordot döntött meg. Ahhoz, hogy a közel 9 százalékos jószívűségéhez hasonló százalékokra bukkanjunk, vissza kell menni a statisztikában az előző évezredbe. Utoljára Göncz Árpád idejében, 1995-ben haladta meg a pozitív döntések aránya Novákét, ez abban az évben 12,4 százalék volt.

Novák Katalin a Sándor-palotában - a falon az elődök, Áder és Schmitt képe

Facebook / Novák Katalin

A 2022 májusában hivatalba lépett Novák máris több rekordot is tart. Az említett százalékos rekordérték mellett híres arról is, hogy a még el nem ítélt vádlottaknak adható eljárási kegyelemből is sokat írt alá. Már 2022-ben hetet, miközben ilyen kegyelmet azelőtt 10 éven át senki nem kapott. Ez, a Hunnia-per hét vádlottjának adott államfői eljárási kegyelem vitákat is gerjesztett.

Novák Katalin tavaly aztán megdöntött egy újabb rekordot. Ezt április 27-én állította be az egy nap alatt adott 22 kegyelemmel, amit a pápalátogatás miatt alkalmazott ilyen “széles körben” – ilyesmire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az igazán komoly bírálatokat nem is a magas szám miatt kapta, hanem mert az érintettek között volt a Hunnia-per már elítélt 6 vádlottja is.

Államfői kegyelemmel szabadult így a hazai szélsőjobb körében ikonikus figurának számító, a terrorvádak miatt jogerősen elítélt és börtönbüntetését töltő Budaházy György is, aki ezáltal idő előtt távozott a börtönből, ráadásul lóháton. Végül tavaly novemberben a Hunnia-ügy utolsó három elítéltje is kegyelmet kapott: kiszabott szabadságvesztésük végrehajtását Novák felfüggesztette.

A terrorizmus vádja túlzás volt, de a kegyelem Budaházyék elkövetett bűneit is zárójelbe teszi

Politikai gesztus vagy egy ügyészségi „baki" revíziója? Államfői kegyelem még nem váltott ki olyan heves indulatokat, mint a terrorizmusváddal elítélt Budaházy Györgynek Novák Katalin által kiállított menlevél.

A statisztikák szerint az elmúlt 34 év java részében évi 2-3 százalék között volt a pozitív döntések aránya. A negatív rekord Áder Jánosé: 2014-ben 753-ból 4 kérelmet hagyott jóvá, ami 0,53 százalék. Áder persze nem mindig volt ilyen kőszívű, hiszen a Novákot megelőző 20 éves időszak pozitív rekordja is az övé: 2016-ban az elé kerülő kérelmek 4,44 százalékát hagyta jóvá.

A legtöbb kegyelmet az 1990-2000 között hivatalban lévő Göncz Árpád hagyta jóvá elnökként. Ő a legszigorúbb évében, 2000-ben is 2,5 százalékos jóváhagyási arányt mutatott fel, míg a legmegengedőbb az első hivatali évében, 1990-ben volt. Akkor az elé kerülő kérelmek 22,4 százalékát hagyta jóvá. Előtte landolt minden idők legtöbb kérelme is: 1991-ben 1641 darab.

Az elmúlt 34 évben összesen 29 717 kegyelmi kérvény érkezett az államfőkhöz és ők ebből 1640-et hagytak jóvá, ami 5,5 százalékos átlag.

Göncz időszaka nemcsak a magas pozitivitási arány miatt egyedi. Az első, 1990 májusában, még ideiglenes elnökként általa aláírt törvény az ’56-os események forradalom és szabadságharccá nyilvánítása volt, de aznap aláírta első kegyelmi határozatát is: az utolsó halálraítélt büntetését enyhítette életfogytiglanra. Nem sokkal később, 1990 őszén el is törölték a halálbüntetést.

A kegyelmi döntések a Sándor-palotában születnek ugyan, de az eljárásrend kötelezővé teszi az Igazságügyi Minisztérium bevonását: a szaktárca véleményez, az államfői döntést pedig még a miniszternek is ellenjegyeznie kell, anélkül a döntés nem lép érvénybe. Azt tudjuk, hogy 2010 nyara óta az aktuális miniszter egy kegyelmi határozat ellenjegyzését sem tagadta meg.

Göncz Árpád hagyta jóvá elnökként a legtöbb kegyelmi kérvényt

Túry Gergely

Ha az utóbbi időben nem is volt példa arra, hogy a miniszter így blokkolja az államfő akaratát, korábban előfordult, még ha nem is gyakran. Ilyen eset volt az, amikor az 1998-ban 11 rendbeli vesztegetés miatt két év börtönre ítélt egykori Agrobank-vezér Kunos Péternek adott Göncz Árpád kegyelmet, de az államfő határozatát Dávid Ibolya igazságügyminiszter nem ellenjegyezte.

Az egyik legsűrűbb évben, 2007-ben 1378 folyamodvány került Sólyom László elé. Ő ebből csak 23-at, vagyis 1,67 százalékot írta alá, de a 2008-as év 799 kérelemből már 27 kapott tőle pozitív elbírálást (3,38%). Schmitt Pál ugyan a törvényeket mind aláírta, csonka elnöki ciklusának egyetlen teljes évében, 2011-ben a kegyelmi kérvényeknek csak 1,68 százalékát hagyta jóvá.

Schmitt Pál államfő 2011-ben csak a kérelmek 1,68 százalékát hagyta jóvá

Reviczky Zsolt

Hogy kik jártak szerencsével, és kik nem, azt általában nem hozzák nyilvánosságra. Ritka kivétel, amikor az elítélt ezt közli, még ritkább, amikor az államfő maga hozza nyilvánosságra. Novák Katalin hivatala ezt viszont mindig megtette, amikor a Hunnia-perben érintettekről volt szó. Az elmúlt 34 évben azért jónéhány eset került az általános titkolózás ellenére nyilvánosságra:

• Belovai Istvánt, az USA-nak és a NATO-nak kémkedő, 1986-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt magyar katonatisztet Göncz mentette fel büntetésének letöltése alól.
• ’91-ben adott Göncz kegyelmet három, tisztjeik embertelensége ellen fellázadt sorkatonának, akiket a katonai bíróság azért ítélt el, mert nem voltak hajlandók őrségbe menni.
• Az 1984-ben gyilkosság miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt katonatiszt, Sz. Zoltán Göncz kegyelmi döntésével 9 év után szabadulhatott,
• A Horn-kormány idejében kegyelmezett meg Göncz annak az anyának, aki gyógyíthatatlan beteg, szenvedő kislányát segítette a másvilágra, a gyermek kérésére.
• A 31 emberéletet követelő 1994-es szajoli vasúti katasztrófa ügyében 5,5 évre ítélt váltókezelő szintén Göncz kegyelmével szabadult, mielőtt kitöltötte volna a büntetését.
• 1998-ban Göncz döntésével szűnt meg a Farkas Flórián – akkor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke – elleni gazdasági bűncselekmények miatti eljárás.
• Göncztől kapott kegyelmet annak idején Gáspár Győző öccse, Gáspár Zsolt is, akit azért ítéltek el, mert 1995-ben halálra gázolt egy 60 éves nógrádmegyeri férfit.
• Simek Kitti 13 évesen, 2002-ben lőtte agyon alvó mostohaapját, aki bántalmazta és zaklatta őt - kétéves börtönbüntetésre ítélték, de Mádl kegyelmet adott neki.
• Egy másik fiatalnak is Mádl kegyelmezett meg: őt 2001-ben azért ítélték el, mert füves cigit szívott – kegyelemmel szabadulásáig ezért 15 hónapot ült.
• Az otthonszüléses ügye miatt két év börtönre ítélt Geréb Ágnes hiába fordult először Schmitthez, és Áder is csak másodszorra adott neki kegyelmet 2018-ban.
• Áder kegyelmet adott Jancsula Dezső pécsi tanárnak is, akit egy, az iskola előtt tiltott helyen cigarettázó, 16 éves fiú ügyében ítéltek el.