Megtartotta ülését a Nemzeti Választási Bizottság ülése, mely csütörtök délután három országos népszavazási kezdeményezésről dönt, köztük az életvégi döntések ügyében, az ALS-ben szenvedő Karsai Dániel öccse, Karsai Péter (címlapképünkön) által kezdeményezett népszavazásokról is.

Fazekas Tamás, a Párbeszéd által delegált NVB-tag már az ülés elején elfogultságot jelentett be, mert személyesen ismeri Karsai Dánielt, aki nemcsak évfolyamtársa volt, hanem jó barátja is. Ezt a testület elfogadta, így ő nem vett részt az első két kérdésről tartott szavazásban.

Az ülésen felszólalt Karsai Péter, Karsai Dániel testvére is. Mint mondta, az ügy megmozgatta az egész társadalmat, és úgy látja, hogy a magyar választópolgárok ki akarják fejezni róla a véleményüket. Ezt gondolja az öccse is, aki délelőtt meglátogatott a kórházban.

„Azt kérem, hogy támogassák a népszavazási kérdések hitelesítését” – üzente a tagoknak.

 

Sasvári Róbert, a bizottság elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett mindenkit, hogy a kérdések nem az eutanáziáról szólnak általában, hanem kifejezetten az asszisztált öngyilkosság törvényi tényállásáról. Ezért határozattervezetében ő azt javasolta, hogy tagadják meg annak hitelesítését. Ezt a többi közt azzal indokolta, hogy a kérdés a jogalkotásra irányul, ezért azt kell vizsgálniuk, hogy módosítható-e az Alaptörvény sérelme nélkül a BTK. Szerinte nem, mert az igenek többségével végződő népszavazás olyan szabály meghozására kötelezné a jogalkotót, mely sértené az Alaptörvényt, amit így módosítani kellene. Ez viszont tiltja annak hitelesítését.

Ezzel többen sem értettek egyet, a határozattervezet érvelését Avarkeszi Dezső (DK) egyenesen elfogadhatatlannak nevezte, de a Fidesz és a KDNP képviselői amellett érveltek, hogy bár Karsai Dániel személyes sorstragédiája mindenkit megérint, nekik most a jog és az Alaptörvényben foglaltak alapján kell dönteniük.

Az NVB-tagok végül az első kérdést 8 igen, 4 nem ellenében elutasították.

Hosszú vita alakult ki a második kérdésről is, melynek során Avarkeszi Dezső utalt rá, hogy Magyarországon csak akkor lehet népszavazási kérdést tartani, ha a kormány úgy akarja. De ez sem hatotta meg a tagokat, akik a második kérdés hitelesítését is 8 igen és 4 nem ellenében utasították el.

Az ülés után tartott sajtótájékoztatón Karsai Péter úgy nyilatkozott, mennek tovább, a szintén ALS-beteg Dunavölgyi Erzsébet és Skripeg Béla viszont könnyek között meséltek csalódottságukról.

Karsai Péter az elutasított népszavazási kezdeményezésről: Megyünk tovább

Az ALS-beteg Karsai Dániel sorstársai sírva beszéltek csalódottságukról a döntés után.

Nem tudott eljönni

A két kérdést még december közepén nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottságnál Karsai Dániel öccse, Karsai Péter (címlapképünkön).

Ezek egészen pontosan a következők voltak:

• Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon, teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó, és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen halálos betegségben szenvednek és az állapotukban nem várható javulás?

• Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon, teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?

Vagyis mindkét kérdés arra vonatkozott, hogy bocsássák népszavazásra annak eldöntését: kaphassanak-e a jelenlegi büntető szabályokkal szemben büntetlenséget bizonyos esetekben az aktív eutanáziát segítő személyek. Így azok, akik például olyan betegek öngyilkoságát segítik, mint Karsai Dániel, akinek állapota egyre romlik, gyógymód pedig nincs az ALS-betegségére, amely miatt lassan teljesen elveszíti majd a mozgás- és beszédkészségét.

 

Milyen hatással lehet a magyar szabályozásra Karsai Dániel méltó halálért indított strasbourgi pere?

Bármilyen ítéletet is hoz a strasbourgi bíróság a méltóságos halálért küzdő ügyvéd, Karsai Dániel ügyében, az kötelező érvényű lesz a magyar államra nézve. Elmarasztalás esetén sem fog azonban egyik pillanatról a másikra változni az életvégi döntések szabályozása. De akkor milyen következményei lehetnek egy ilyen pernek? Elmagyarázzuk.

Karsai Dániel emberi jogi ügyvéd korábban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte a magyar államot, mert hatályos magyar törvények nem engedik, hogy „értelmetlen szenvedés helyett méltósággal” fejezze be az életét. Az ügyben a meghallgatást november végén tartották, melyen Karsai is beszédet mondott. Az egyébként soron kívül kezelt ügyben még nem tudni, mikor lesz döntés.

 

Felszólalt Strasbourgban Karsai Dániel: Egy idő után fegyvertelen leszek, miközben a végső harcomat vívom

Álmáról, jövőjéről és a betegséggel folytatott küzdelméről is beszélt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán Karsai Dániel. Az életvégi döntéshez való jogért harcoló ügyvéd nyomott hangulatban volt a tárgyalás előtt, még a kollégáival közös vacsorát is lemondta, de a meghallgatással nagy teher esett le róla.

Az NVB ülésére az alkotmányjogász személyen nem tudott elmenni, mert – ahogy szerdai posztjában írta – egy kisebb egészségügyi beavatkozást végeznek rajta.

Demonstrációt tartott viszont a helyszínen Bedő Dávid, Momentum frakcióvezető-helyettese és elnökségi tagja, annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon a bizottságra az aktív eutanáziával kapcsolatos népszavazás ügyében.