2023. április 24-én, a státusztörvény elleni pedagógustüntetés után a résztvevők egy része a budai Várban, a Karmelita kolostor előtt folytatta a tiltakozást. Ennek kezdeményezőjét, Pankotai Lilit a rendőrség gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés elkövetése miatt 100 ezer forint pénzbírsággal sújtotta, és ezt – bár az összeget 40 ezer forintra csökkentve – a bíróság is jóváhagyta.

Ezt az ítéletet tartotta Alaptörvény-sértőnek az érintett, mert szerinte a törvény által védett spontán megmozdulás történt. Ő tényleg azt mondta egy hangosbeszélőn keresztül, hogy „gyertek velünk és induljunk el most a Karmelitához, ahol jelenleg kordonbontás zajlik, és a már említett elnyomó, elhallgató rendszer három embert már el is vitetett a rendőrökkel”, de szerinte önmagában a tüntetési cél meghatározása, a helyszínre tett javaslat, a tömeg skandáltatása nem zárja ki azt, hogy a gyűlés spontánnak, előre meg nem tervezettnek minősüljön, hiszen nem volt olyan szervezője, aki azt előzetesen megtervezte.

Korábbi Ab-határozatból idézte, hogy „a véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs jogok anyajoga”, és hogy „a gyülekezési jog kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre”. A törvény úgy szól, hogy „nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki (spontán gyűlés)”. Ő tehát nem volt szervező, állítja a panaszos, „a Várba vonulást nem lehetett előre megtervezni, mivel egy előre nem látható esemény és az arra adott rendőri reakció váltotta ki a tiltakozást”.

Az Alkotmánybíróság Czine Ágnes vezette tanácsa nem értett egyet ezzel. Idézte saját korábbi állásfoglalását, hogy „a békés célú gyülekezéshez való jog gyakorlása nem függhet a hatóságok szabad mérlegelésétől”, de úgy látta: a vitatott esetben „az indítványozó fellépése nélkül a befejezetté nyilvánított gyűlés helyszínén lévő tömeg (akik a bejelentett gyűlés miatt voltak a Széchenyi téren), magától nem indult volna el a budai Várba, a Karmelita kolostor elé.” Szervezőként lépett fel és részvételre buzdított, ami viszont már önmagában kizárja a gyűlés spontán jellegét. A törvény ismeri ugyan a sürgős (vagyis azonnali reagálású) gyűlés fogalmát is, ami nem azonos a spontánnal, de ahhoz, hogy ilyenként kezeljék, feltétlenül szükséges lett volna, hogy az indítványozó a gyűlés megkezdésekor bejelentést tegyen a rendőrségnél. Ebben az esetben nem büntethették volna meg, de mivel ezt elmulasztotta, az elmarasztaló ítélet nem ütközik az Alaptörvénybe. Ezért a testület a panaszt elutasította.

(Nyitóképünk illusztráció)