Novák Katalin kegyelmi botránya
Még a kormánypártok soraiban is komoly felzúdulást keltett, hogy Novák Katalin köztársasági elnök megkegyelmezett a bicskei gyermekotthonban történt pedofil ügy egyik érintettjének, K. Endrének. A botrányba Novák Katalin, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott. Az ügy legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
Interjút adott a Válasz Online-nak az a református lelkész, akit bemutatkozása után kipfujoltak a tüntetők Magyar Péter szombati rendezvényén, Tarr Zoltán azonban azt mondja, számított erre, hiszen „az embereknek elegük van az állam csecsein lógó egyházi élősködőkből”. Bár nem tudja, mikor lehet sikeresnek nevezni egy ilyen rendezvényt, szerinte a hangulat remek volt, a közönség pedig színes, hiszen voltak fiatalok és idősek, rutinos tüntetők és olyanok is, akik soha nem mozdultak még meg. Hozzátette: a tüntetés esetlenségei nem a gyengeség, hanem az erő jelei, annak bizonyítékai, hogy egy hiteles, alulról jövő kiállást láthattunk.
Mint mondja, nem ő kereste fel Magyar Pétert, hanem egy közös ismerős hozta össze őket, hiszen közös pont volt a kegyelmi ügy. „Annak ugyanis nem csupán egyházi, de társadalmi jelentősége is van. Ha Balog Zoltán nem jár ki kegyelmet az elítélt pedofil bűnsegédnek, tüntetés sem lett volna szombaton” – mondta.
Beszédében Tarr lemondásra szólította fel Balog Zoltánt, a Magyarországi Református Egyház püspökét, az interjúban pedig kifejtette, ez nem a végcél, hanem „a szükséges minimum ahhoz, hogy visszajussunk legalább a nullpontra, és elkezdhessünk építkezni”. A lelkész azt állítja, korábban megpróbálta a református egyház hivatalos testületeit, felelős döntéshozóit a Balog-ügy tisztázására bírni, választ azonban a harmincnapos határidő leteltével sem kapott, így azután a nyilvánossághoz fordult. Úgy gondolja, Balogot nem is lemondatni kellene, hanem magától kéne távoznia, azt azonban elvárja a felelős egyházi döntéshozó testületektől, hogy foglalkozzanak a problémával.
Tarr azt mondja, évekkel ezelőtt ugyan a támogatásáról biztosította őt Balog, később már „kilövési engedély” volt rá az egyházon belül. Ennek ellenére állítja, nem a sértettség beszél belőle: mindig is fontosnak tartotta az egyház és az állam kapcsolatának rendezését, azok szétválasztását tartja helyesnek.
Nem tudja elfogadni azt az érvelést sem, hogy Balogra azért van szüksége az egyháznak, mert ő hozza a pénzeket: szerinte ez ugyanúgy tévképzet, mint a leválthatatlanság mítosza, hiszen az egyház Balog előtt is volt, és utána is lesz.
Tarr hangsúlyozza, hogy se politikus, se püspök nem akar lenni, és nem fogja bánni, ha valamilyen negatív következménye lesz a felszólalásának, mondjuk a munkahelyén. „Ha ugyanis folyton abban vergődünk, hogy jaj, mi lesz, ha kinyitjuk a szánkat, akkor soha nem fog változni semmi. Márpedig én szabad emberként szeretnék élni, úgy, hogy a gyerekeim büszkék lehessenek rám. Most azt mondják, azok” – teszi hozzá.
