Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön megszavazta az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját, amelyet ezentúl minden évben július 11-én fognak megtartani.

“Az elmélkedés és emlékezet napjáról” szóló határozattervezetet nagyrészt Németország és Ruanda dolgozta ki. “Kezdeményezésünk célja tiszteletben tartani az áldozatok emlékét és a túlélőket segíteni, akik továbbra is kénytelenek együttélni azon vészterhes idők sebeivel” – mondta Antje Leendertse német ENSZ-nagykövet.

A határozat kivétel nélkül elítéli a srebrenicai népirtás mindenféle tagadását; azt történelmi tényként kezeli. Ezen felül elítéli azokat is, akik “a nemzetközi bíróságok által háborús bűncselekményekért, emberiesség elleni bűnökért és népirtásért elítélteket” dicsőítenek.

A srebrenicai népirtás első nemzetközi emléknapját 2025-ben fogják tartani.

Az előterjesztést az ENSZ Közgyűlésében 84 tag támogatta, köztük szinte mindegyik balkáni ország. A szavazási eredmény így is elmaradt a várakozásoktól. A voksoláson az emléknapok elfogadásánál rendszerint egyhangú határozatokhoz képest 19 ellenszavazat volt. A többi között Szerbia, Kína, Oroszország és Magyarország is nemmel szavazott, 68 ország pedig tartózkodott.

A szerb kormány szerint a határozat szövege kollektíve elítéli a szerb népet és hierarchiát teremt a háború áldozatai között. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban megöltek. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette.

Nyitóképünkön egy boszniai muzulmán asszony látható a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetőjében, Potocariban, 2021. július 11-én.