Bár korábban többen is aggályukat fejezték ki a meghívás miatt, a múlt héten egy közleményből derült ki, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke, Szabó Péter korábbi ígérete ellenére mégis elutazott a Türk Államok Szervezete igazságügyi tanácsai vezetőinek isztambuli ülésére. A részvételt ugyan semmi nem tiltja, de az OBT január végén megválasztott vezetője – aki megfigyelőként vett részt a találkozón – a látogatással több szempontból is meglehetősen kellemetlen helyzetbe lavírozta magát.

Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke

Veres Viktor

A Türk Államok Szervezete Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Törökországot és Üzbegisztánt tömöríti; Magyarország 2018. szeptember óta megfigyelő tag. A türk államok ugyanakkor jóindulattal sem nevezhetők a jogállamiság bajnokainak. A találkozót szervező Törökországban 2700 bírót és ügyészt függesztettek fel, és bocsátottak el mindössze néhány órával a 2016-os puccs után. Nagy részüket őrizetbe is vették gülenista összeesküvés ürügyével, a tisztogatás részeként pedig a független bírói egyesületeket felszámolták, sokan emigrációba kényszerültek.

A török bírók üldözése ellen több nemzetközi szervezet is felszólalt, köztük mindenekelőtt az EU-tagállamok bírói tanácsait képviselő ENCJ (European Network of Councils for the Judiciary), mely korábban a magyar bírói függetlenség mellett is határozottan kiállt, képviselői még Magyarországra is ellátogattak.

A Magyar Bírói Egyesület pedig éppen a múlt héten írt levelet a török igazságügyi miniszternek, melyben kiálltak Murat Arslan volt török bíró mellett, akit 10 év börtönre ítéltek terrorszervezetben való részvétel miatt. Arslan 8 éve tölti büntetését, de feltételes szabadságra bocsátását ismételten nem engedélyezték, anélkül, hogy a döntés konkrét indokait megadták volna.

Erdogan és az észak-ciprusi zászló

Az isztambuli találkozót május 22–24. között tartották, a zárónyilatkozatot – melyet Szabó megfigyelőként nem írt alá – éppen a MABIE levelének napján adták ki. A türk találkozón az ENCJ-tag Országos Bírói Tanácsot képviselő Szabó Péter bemutató előadást tartott az OBT működéséről, és protokolleseményeken is részt vett. Így például a többiekkel együtt találkozott a török bírók bebörtönzéséért felelős Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és közös csoportképen is szerepelt vele.

Az isztambuli gyűlésen azonban nemcsak Erdogan jelenléte volt feltűnő, hanem Yılmaz Tunc török igazságügyi miniszter beszéde is, amelyben többször megragadta az alkalmat, hogy Izraelt ostorozza. Tunc egyben arra is kérte a résztvevőket, hogy a török igazságügyi hatóságok által az országból elmenekült gülenisták és a kurdok ellen kibocsátott elfogatóparancsok és kiadatási kérelmek végrehajtásával járuljanak hozzá a terrorellenes együttműködéshez.

Vagyis lényegében arra kérte az ott megjelent bírókat, hogy hajtsák végre az elmenekült bírók és ügyészek elleni kiadatási kérelmeket.

Nem meglepő, hogy az isztambuli meghívásról még februárban élénk vita alakult ki az új összetételű OBT ülésén. A jegyzőkönyv szerint három OBT-tag is a részvétel ellen foglalt állást. Volt, aki azzal érvelt, hogy Magyarország EU-tagsága és az ENCJ-tagság elsőbbséget élvez. Varga Zs. András kúriai elnök pedig közölte: a Kúria is kapott hasonló megkeresést, de „udvariasan” kitértek előle. Szabó Péter azzal érvelt a részvétel mellett, hogy gazdagítani lehet a szakmai kapcsolatokat, majd a vitát azzal zárta rövidre, hogy testületi felhatalmazásra a részvétel vonatkozásában nincs szüksége, mert „az OBT képviseletére az elnök van feljogosítva”. Nem sokkal később Gergye Tamás lemondott az OBT-tagságáról, „mert nem sikerült tisztázni az elnökség határait, és nem sikerült kialakítani a testületi működés mechanizmusait”.

A jegyzőkönyvből egyénként az is kiderült, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem ellenezte a megfigyelő státuszú részvételt, de előzetesen nagyfokú óvatosságra intette az OBT elnökét. A külügy szerint a törökök felhasználják a Türk Államok Szervezetét az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” nemzetközi elismertetésének elősegítésére, azonban Magyarország uniós kötelezettségeinek teljesítése és az uniós tag Ciprusi Köztársasággal való jó viszony elsőbbséget élvez. Kiemelték, hogy az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” képviselőivel és állami jelképeivel történő fotózkodás kerülendő.

Nemrég az Európai Néppártnak adott írásbeli válaszában az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell is kifejezte aggodalmát, hogy a törökök a TÁSZ-t használják fel erre a célra.

A jelek szerint a kerülés nem sikerült: a találkozóról készült egyik fotón éppen a kizárólag Törökország által elismert államalakulat lobogója látható a magyar OBT elnöke mögött.

A részvételről, valamint az aggályokról Szabó Pétert is megkérdeztük, akinek a válasza cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg, korábban viszont elküldte azt a Szabad Európának. Abban azt írta, hogy a döntés előkészítéseként a KKM-et és az Információs Hivatalt kereste meg, egyébként a témáról a kormányzat egyik képviselőjével sem beszélt, miként ebbéli minőségükben a bírósági szervezet vezetőivel sem. Megismerte viszont a részvétel kapcsán az OBT-tagok véleményét, így Varga Zs. Andrásét is, aki az OBT tagja.

„Figyelemmel az ismert aggályokra is, szeretném a figyelmet arra is felhívni, hogy a török CJP-nek (Council of Judges and Prosecutors of the Republic of Turkey) kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere van, uniós tagállamok igazságügyi szervezeteivel is” – tette hozzá.

Szabó kiemelte azt is, hogy a TÁSZ-ban Magyarország csak megfigyelőként van jelen, így a záró nyilatkozatot nem írta alá.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után Szabó Péter részletesen válaszolt kérdéseinkre. Ebben megerősítette a Szabad Európának korábban tett nyilatkozatát, valamint azt is, hogy hogy a TÁSZ-ban megfigyelő Magyarország igazságügyi tanácsának képviseletében a záró nyilatkozatot nem írja alá.

Külön kitért az Észak-Ciprusi Török Köztársaság zászlójának kérdésére is. Kiemelte, hogy a külügyminisztérium tájékoztatása szerint „a TÁSZ, valamint tag- és megfigyelő államai által szervezett találkozók során Magyarország hivatalos delegációi kiemelt figyelmet fordítanak az „Észak-Ciprusi Török Köztársaság” (ÉCTK) képviselőjével való közvetlen kétoldalú kapcsolatfelvétel elkerülésére. Megállapodás és jegyzőkönyv aláírására, amennyiben az „ÉCTK” képviselője is szerepel az aláírók között, nincs lehetőség. Az „ÉCTK” képviselőjével és állami szimbólumaival (zászló) történő családi fotón való szereplés kerülendő, amennyiben az nem okoz nagyobb protokolláris kellemetlenséget a szervező fél számára.”  Szabó Péter hozzátette: a találkozón ennek megfelelően járt el.

„Az adott esetben nyilvánvalóan nem voltam abban a helyzetben, hogy az „ÉCTK” zászlójának eltávolítását kérhessem” – írta.

Mint hozzátette, a KKM tájékoztatója azt is tartalmazza, hogy Magyarország megfigyelő tagsága pedig a TÁSZ tevékenységében a magyar-török kapcsolatok számára kiemelt jelentőségű, az török részről kifejezetten érzékeny és prioritást jelentő kérdés.

Az OBT elnöke hangsúlyozta azt is, hogy kétoldalú megbeszélést sem Erdogan elnökkel, sem Tunc igazságügyi miniszterrel nem folytatott.

Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a kormányzati türk orientáció az igazságszolgáltatásba is beszivárog. A Türk Igazságügyi Képzési Hálózatot létrehozó szerződést Magyarország Ügyészsége és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) alá tartozó Magyar Igazságügyi Akadémia megfigyelőként írta alá 2022. decemberben. 2023. októberben az OBT  – a politikai okból bebörtönzött török bírák iránti szolidaritás jegyében, az e tárgyban kiadott ENCJ-állásfoglalásokra is figyelemmel – felkérte az OBH elnökét, hogy vizsgálja felül az OBH-nak a Türk Igazságügyi Képzési Hálózatban fennálló megfigyelői státuszát.

Megerősített hatáskörök

Az új összetételű OBT január 30-án választotta meg Szabó Pétert elnöknek három évre, miután az előző tanács mandátuma lejárt, tagjai pedig nem indultak újra a tisztségért.

Az előző OBT – igen korlátozott hatásköreit kimaxolva – volt az, amely eredményesen lépett fel Handó Tünde, az OBH akkori elnökének bírói függetlenséget aláásó tevékenységével szemben. A nyomásnak engedve Handót végül a Fidesz kénytelen volt levenni a tábláról; helyére 2019 végén a mérsékeltebb Senyei György került.

2023. júniustól az Országgyűlés – az Európai Bizottság nyomására – jelentősen megerősítette az OBT jogállását és hatáskörét. Az OBT így ténylegesen ellenőrizni tudja az OBH-elnök és a Kúria elnökének igazgatási tevékenységét, és szükség esetén fel tud lépni a bírói függetlenséget veszélyeztető törekvésekkel szemben. Az OBH és a Kúria elnökei közötti hatalmi versengésről a szélesebb közvélemény éppen az OBT 2023. decemberi ülésének jegyzőkönyvéből értesülhetett. Eszerint az OBT ülésén Varga Zs. „dühödt önkényeskedést” emlegetett, és felhánytorgatta Senyei Schadl Györggyel való kapcsolatát, Senyei pedig azzal vádolta Varga Zs.-t, hogy „egy vágyálma van: az igazságszolgáltatás leuralása”.

A megerősödött OBT első állandó elnökének – korábban féléves rotációban váltották egymást –  a kormánypropaganda által gyakran támadott Matusik Tamást választotta. Ő vehette át a Nemzetközi Bírói Egyesület 2023. szeptemberi közgyűlésén az Országos Bírói Tanácsnak adományozott Bírói Függetlenség Díjat is. Az OBT megerősödését és nemzetközi presztízsét kivívó tagok mandátuma azonban 2024. januárban lejárt. Az új tagok megválasztásakor mindenki azon tanakodott, hogy az új összetételű OBT képes lesz-e továbbmenni az elődök által megkezdett úton, vagy pedig a bíróságok irányításáért folytatott küzdelem áldozatává válik.

Szabó Péter tevékenysége azért fontos, mert az OBT elnökeként legalább három évig ő testesíti meg a bírói önigazgatást Magyarországon. Senyei György OBH-elnök és Varga Zs. András kúriai elnök mellett ő a magyar bírósági rendszer legfontosabb alakja.

Címlapképünkön a török igazságügyi minisztérium által publikált kép a találkozóról.